A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

Saját szükségletüknél többet is betakaríthatnak." Ez már egyik közvetlen erőpróbája a földreformnak. A Nemzeti Paraszt Párt földreform tervezete méltán keltett nagy visszhangot a szegedi lapokban. A „Munkásegység — földreform" с cikk „radikális" reformjavaslatnak nevezi, amelynek „van ugyan néhány hiányossága, de ezek olyanok, amelyek kijavíthatok. „A földkérdés megoldásával a magyar demokrácia alapjait rakjuk le. E ponton találkozik a munkás, a szellemi dolgozó a parasztsággal. A földreform nemcsak a parasztság ügye. Gyors végrehajtásával megteremthetjük a munkásegységet, a dolgozók tényleges szövetségét. A földreform megvalósítása a reformok hosszú sorának bevezetője." A lapok részletesen ismertetik és elemzik a reformjavaslatot.

6 Állásfoglalásra és harcra szólítják fel az összes demokratikus pártokat, érdekképviseleteket, szakembereket, mert ezzel megkönnyítik az Ideiglenes Nemzeti Kormány munkáját és elősegítik a magyar nemzet e létkérdésének sürgős megoldását, a magyar parasztság évszázados vágyának beteljesülését. A Délmagyarország „Megmozdult a tanyavilág" címmel január 19-én arról írt, hogy a tanyavilág is kezd hinni a programban. Már tanácskozik a falu, kialakul a földigénylők közössége. „Meg kell mozdulni a falunak, hogy a javaslat törvényerőre emelkedjen". Földigénylő bizottságokat alakítanak, összeírják az igénybevehető földet és az igénylőket, a szerszámokat, az állatállományt. Eljuttatják Debrecenbe, a kormányhoz követeléseiket.

7 Február 21-én Sándorfalva, Röszke, Pusztaszer, Kistelek, Tápé és Alsótanya küldöttsége felkereste Dalnoki Miklós Béla miniszterelnököt — aki akkor Szegedre látogatott — és kérte, hogy minél előbb valósítsák meg a földreformot.

8 Március 8-án a Délmagyarország már arról számolt be, hogy a Földigénylő bizottságok sok helyen munkához fogtak, kész tervekkel várják a törvényt. 20—25 igénylő küld egy tagot a bizottságba. A bizottság tagjait nagygyűlésen választják meg. A bizottságok összeírják az igényjogosultakat. Igényjogosultak: cselédek, napszámosok, törpebirtokosok, nagycsaládos kisgazdák, akiknek fia belépett a hadseregbe, akik példamutatóan jól dolgoztak ez évben, akiknek gyerekük van, nős, vagy nőtlen családfenntartók. A földigénylő bizottságok összeírták az elkobzandó és igénybevehető földeket. A falvak népe segíti a földosztást.

9 A Délmagyarország 1945. március 14. számában is sürgeti a földigénylő bizottságok megalakítását. Rákosi Mátyás 1945. március 15-i beszédében Szegeden bejelentette, hogy „a kormány megtárgyalja a rendelettervezetet és utána azonnal megkezdődik a földosztás. A magyar nép, a falu segítségére van szükség. Azonnal alakítsanak földigénylő bizottságokat, s kezdjék meg a munkát."

10 A földigénylő bizottságok egy részét nagygyűlésen közfelkiáltással választották meg, egyes helyeken a demokratikus pártok delegáltjaiból alakították meg a Nemzeti bizottságok vezetésével. Nemcsak várták Csongrád megyében a földosztást, hanem — ugyanúgy, mint az egész „Viharsarokban" — tudatosan készültek arra. Szervezték a földigénylő bizottságokat s ezek előzetesen felmérték a felosztható birtokokat, s összeírták a földigénylőket. A népi szervek sürgették, küldöttségek, sajtó útján, — e A „Munka" с szakszervezeti lap 1945. jan. 21. I. évf. 4. sz. 7 Délmagyarország jan. 19. száma. 8 Munkás és parasztküldöttségek a miniszterelnöknél с cikk Délmagyarország 1945. február 21. 9 Délmagyarország 1945. március 8. 10 Délmagyarország 1945. március 17. 230