A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

Súlyosbította ezt az a körülmény, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság 48%-a földnélküli, valamint az, hogy a gzegényparasztságnak 24%-a munkaerőfelesleg volt. Az agrárviszonyok Csongrád megyei sajátos arculata is indokolja, hogy az M KP felszabadulás utáni programjában a földreform követelményét így fogalmazza meg: „A mezőgazdasági munkások és cselédek, a törpe és kisbirtokosok, a magyar nép e legszámosabb és legszegényebb rétegének felemelésére, a magyar demokrácia alapjainak megszilárdítására, a legrövidebb határidőn belül, a földigénylők közreműködésével, széleskörű földreformot kell végrehajtani,, mely sokszázezer földnélkülit és szegényparasztot tesz életképes kisgazdaság tulajdonosává."

3 Az MKP programjában figyelembe vette a parasztság föld utáni vágyakozását és törekvését annak megszerzésére. Az MKP ,,a figyelmet a Függetlenségi Frontban, a kormánykoalícióban és a tömegpolitikai munkában is a legfontosabb demokratikus feladatokra az agrárreform és a közigazgatási reform megoldására összpontosította. . ."

4 Ezért az itt megfogalmazott elvek alapjává válhattak annak a reformtervezetnek, amelyet a NPP fogalmazott meg, de kisebb módosítással a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai is elfogadtak. Ennek megfelelően dolgozta ki a kormány az 1945. évi földreform-rendeletet. REFORM, VAGY AGRÁRFORRADALOM? Az 1945. évi agrárátalakulással foglalkozó irodalomban esetről esetre felmerül a kérdés: „reform, vagy forradalom volt az?" Az MKP programjában a „reform" kifejezés szerepel. A NPP szintén „reformtervezetet" készített. A kormány 600/1945 ME sz. rendelete is földreform-rendelet. (Ez a 33 000/1945. I. sz. végrehajtási rendelet címe is). Miért jelentkezik akkor újra és újra az a kérdés, hogy reform vagy forradalom? Mert ez az átalakulás magán hordoz bizonyos kettősséget. a) Az MKP a nagybirtokrendszer felszámolását, a földnek az igényjogosult parasztság közötti felosztását — az egész parasztsággal szövetségben — megváltás útján tartotta lehetségesnek. A reform alaprendelete az úri birtokból 100 kh-t, a paraszti birtokból 200 kh-t és a nemzeti ellenállásban részvevők földjéből 300 kh-t meghagyott a tulajdonosnak. A földművelődésügyi minisztérium 3 végrehajtási és nagyszámú rendelettel őrködött az igénybevétel és a felosztás „reformkeretein". A földbirtokrendező testületek és hivatalok kettős alá és fölérendeltségi viszonya; a törvénytudó bírói testület és a szakemberek vezető, és felügyeleti tevékenysége biztosította a törvények és rendeletek szigorú betartását. Ezt a kordont már csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudta áttörni a szegényparasztság forradalmi rohama. Ha a községi földigénylő bizottság nem hajtotta végre a fölé rendelt szervek és hivatalok határozatát, — feloszlatták. b) Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy egycsapásra, forradalmi úton felszámolta a feudális eredetű úri nagybirtokot. Forradalmi szervei — a községi földigénylő bizottságok — vezetésével a szegény3 MKP programjavaslat (Felszabadulás 172. old.) 4 Zsilák A., A népi demokratikus forradalom és a nemzeti demokratikus erők összefogásának kommunista politikája (JATE Ünnepi Actája 1970. március.) 228