A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1970/1 AZ 1945—47-ES FÖLDREFORM NÉHÁNY CSONGRÁD MEGYEI SAJÁTOSSÁGA SZABÓ ISTVÁN (Szeged, József Attila Tudományegyetem, Tudományos Szocializmus Tanszék) Magyarországon az agrárkérdés megoldatlansága olyan gazdasági, társadalmi feszültséget okozott, amely megoldása nélkül nem lehetett elképzelni semmiféle társadalmi és gazdasági előrehaladást, semmiféle demokratikus átalakulást. Ezt felismerték a demokratikus pártok már a felszabadulás előtti évtizedben és keresték a megoldás lehetőségeit. Révai József ezt így fogalmazta meg: „A magyar agrárkérdést nem lehet és nem szabad elválasztani a magyar nép mai életének mind fontosabb, mind életbevágóbb kérdésétől, a nemzeti függetlenség megvédésének ügyétől."

1 A Délmagyarország 1944. nov. 26-i számában Erdei Ferenc a földreform történelmi szükségét elemezte — s egyben kifejezve az NPP véleményét — megállapította: ,,A magyar nemzeti fejlődés alapja, a demokratikus fejlődés feltétele, biztosítéka a földreform". „Nálunk a demokrácia politikai rendszerének megteremtésével együtt kell megoldani. ,,Enélkül nincs gyökeres demokrácia, nincs fejlődés." A feudális eredetű birtokviszonyok gyökeres megváltoztatása 1945 tavaszára vált lehetségessé. Az ország felszabadulása — amely egyben csapást mért a volt uralkodó osztályokra — megnyitotta az utat az ország demokratikus átalakulása előtt, ezen belül és ezzel összefüggésben napirendre tűzte az úri nagybirtokrendszer felszámolását. Csongrád megye agrárviszonyai a felszabadulás előtt sajátos vonásokat mutatnak. A birtokviszonyok is sajátosak. 1. A nagybirtokok közül az 5000 kh-on felüliek aránya alig éri el a 20%-ot, míg országosan ez az arány 40%. 2. Az öt legnagyobb birtokból csak a Pallavicinié „igazi" feudális nagybirtok. Szeged város „mammut" birtokán évtizedek óta kishaszonbérlők gazdálkodtak. A Weiss család komoly tőkebefektetést eszközölt birtokán. 3. Az 1000 és 5000 kh közötti birtokok száma: 26. Ebből tizenöt 3000 kh-n aluli,, de ezek területi aránya e kategóriában csak 15 % ; tizenegy 3000 kh-on felüli, ezek területi aránya 85%. 4. Csongrád megye egész területének 21%-a tartozott az 1000 kh-on felüli birtokosok tulajdonába. Az országos átlag alatt van ez az arány is (24,6 %)

2 Az ismertetett aránytalanságokból hatalmas társadalmi ellentétek következnek. 1 Idézi Donath Ferenc a „Demokratikus földreform Magyarországon 1945—1947 c. művében. (60. old.) 2 1949. évi népszámlálás; 3. részletes mezőgazdasági eredmények. 15* 227