A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Csongor Győző–T. Simon Ilona: Szegedi emlékérmek és plakettek

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1969/1 SZEGEDI EMLÉKÉRMEK ÉS PLAKETTEK CSONGOR GYŐZŐ—T. SIMON ILONA (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Tanulmányunk, több mint tízéves gyűjtőmunka eredménye s célját te­kintve, nem kíván többet mint a szegedi vonatkozású érem- és plakett anyag közlésével forrásanyagot nyújtani a nagymúltú város történetéhez. Tanulmányunkban csupán ismertetését adhatjuk a Szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében, s főleg különböző magángyűjteményekben elhelye­zett szegedi vonatkozású emlékérmeknek s hasonlóknak. Nem célunk itt most, hogy magáról az éremről és plakettről, ezek különböző fajtáiról, a művészet­ről, azok közül is a szobrászat „Benjámin"-járól, ennek történetéről akár egye­temes, akár magyar vonatkozásairól most írjunk, hasonlóan az alkotó művé­szekről, mesterekről. Ez már az elkövetkezendő feladataink közé tartozhat. A továbbiakban tekintsük át részletesen — a teljesség lehetősége nélkül — a rendelkezésünkre álló szegedi éremanyagot. Ha nem is bővelkedünk nagy hadi győzelmek, vagy vereségek „kisplasz­tikái szószólóiban", bár Szeged érmészeti múltja ilyeneket is fel tud mutatni, mégpedig a javából (ha az igen ritka, jelenleg is kallódó, a maga nemében egyedülálló szenttamási érem jel vény re gondolunk). Ezzel szemben fel tudunk sorakoztatni olyan emlékérmeket, melyek egyedülállóak a magyar érmészet történetében, melyek a város szomorú múltját (az 1879-es pusztító, nagy árvíz), vagy a városnak jelenben viselt országos jelentőségű kulturális szerepét (mint a Szegedi Szabadtéri Játékok is) tükrözik. Szegedre vonatkozó első érmeink a török uralom alól való fölszabadulás emlékérmei, a XVII. század végéről. Ezek nem tartoznak a szorosabb értelem­ben vett szegedi érmészethez, csupán annyiban számíthatók tárgykörünkhöz (Szeged neve, várának alaprajza szerepel az érmek elő- vagy hátoldalán) mivel várépítményünk is a többiekkel egyetemben került a kezünkre, va-gy — mint a zentai csata emlékérme — a nagy győzelmet innen, a város falai mögül kür­tölték világgá. Ezután majdnem két évszázados hiatus következik gyűjteményünkben — az egyetlen, 1849-es érmünk kivételével - jóllehet Szeged jelentős szerepet ját­szott ebben az időben is. El kell ismernünk, ha az események nem is voltak mindig alkalmasak érmek születésére, mégis sajnálhatjuk, hogy olyan alkalmak, mint iskolák alapítása, a szegedi 1849-es kormány szereplése, Kossuth Lajos, Széchenyi István, más nemzeti nagyságok, akár az uralkodó látogatásai, az árvíz előtt is gyakori pusztító járványok stb. nincsenek emlékérmekkel meg­örökítve. Az 1876. év augusztusa nagy ünnepségek keretében zajlik le (nagy ipari és mezőgazdasági kiállítások, seregszemlék). Leleplezik Dugonics András szob­rát, megtartják az országos dalos (vagy ahogy akkoriban hívják) „dalár­153

Next

/
Oldalképek
Tartalom