A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Csongor Győző–T. Simon Ilona: Szegedi emlékérmek és plakettek

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1969/1 SZEGEDI EMLÉKÉRMEK ÉS PLAKETTEK CSONGOR GYŐZŐ—T. SIMON ILONA (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Tanulmányunk, több mint tízéves gyűjtőmunka eredménye s célját tekintve, nem kíván többet mint a szegedi vonatkozású érem- és plakett anyag közlésével forrásanyagot nyújtani a nagymúltú város történetéhez. Tanulmányunkban csupán ismertetését adhatjuk a Szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében, s főleg különböző magángyűjteményekben elhelyezett szegedi vonatkozású emlékérmeknek s hasonlóknak. Nem célunk itt most, hogy magáról az éremről és plakettről, ezek különböző fajtáiról, a művészetről, azok közül is a szobrászat „Benjámin"-járól, ennek történetéről akár egyetemes, akár magyar vonatkozásairól most írjunk, hasonlóan az alkotó művészekről, mesterekről. Ez már az elkövetkezendő feladataink közé tartozhat. A továbbiakban tekintsük át részletesen — a teljesség lehetősége nélkül — a rendelkezésünkre álló szegedi éremanyagot. Ha nem is bővelkedünk nagy hadi győzelmek, vagy vereségek „kisplasztikái szószólóiban", bár Szeged érmészeti múltja ilyeneket is fel tud mutatni, mégpedig a javából (ha az igen ritka, jelenleg is kallódó, a maga nemében egyedülálló szenttamási érem jel vény re gondolunk). Ezzel szemben fel tudunk sorakoztatni olyan emlékérmeket, melyek egyedülállóak a magyar érmészet történetében, melyek a város szomorú múltját (az 1879-es pusztító, nagy árvíz), vagy a városnak jelenben viselt országos jelentőségű kulturális szerepét (mint a Szegedi Szabadtéri Játékok is) tükrözik. Szegedre vonatkozó első érmeink a török uralom alól való fölszabadulás emlékérmei, a XVII. század végéről. Ezek nem tartoznak a szorosabb értelemben vett szegedi érmészethez, csupán annyiban számíthatók tárgykörünkhöz (Szeged neve, várának alaprajza szerepel az érmek elő- vagy hátoldalán) mivel várépítményünk is a többiekkel egyetemben került a kezünkre, va-gy — mint a zentai csata emlékérme — a nagy győzelmet innen, a város falai mögül kürtölték világgá. Ezután majdnem két évszázados hiatus következik gyűjteményünkben — az egyetlen, 1849-es érmünk kivételével - jóllehet Szeged jelentős szerepet játszott ebben az időben is. El kell ismernünk, ha az események nem is voltak mindig alkalmasak érmek születésére, mégis sajnálhatjuk, hogy olyan alkalmak, mint iskolák alapítása, a szegedi 1849-es kormány szereplése, Kossuth Lajos, Széchenyi István, más nemzeti nagyságok, akár az uralkodó látogatásai, az árvíz előtt is gyakori pusztító járványok stb. nincsenek emlékérmekkel megörökítve. Az 1876. év augusztusa nagy ünnepségek keretében zajlik le (nagy ipari és mezőgazdasági kiállítások, seregszemlék). Leleplezik Dugonics András szobrát, megtartják az országos dalos (vagy ahogy akkoriban hívják) „dalár153