A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Tóth Ferenc: A makói hagyma történetének néhány fejezete

1895-ben Békés városa is szeretné megkedveltetni lakóival a zöldségtermesztést. E célból hajlandók lennének több évre 100 hold jó minőségű földet makói hagymásoknak haszonbérbe adni.

79 A közvetítő kereskedelem kialakulása 1858 végén elkészült a Bécs—Budapest—Szeged—Temesvár vasútvonal, így ettől kezdve a makói terményeket csak Szőregig kellett kocsival szállítani. „Mikor már Szőreg vasúti állomás lett, makói kereskedőktől, akik Szőregen keresztül libát és egyéb baromfit szállítottak Bécsbe, hallották a bécsi kereskedők, hogy Makón a libán kívül van egy másik export cikk is: a hagyma. Egy bécsi burgonya- és hagymakereskedő társulva egy liba-kereskedővel lejött Makóra és innen Szőregen keresztül két vagon hagymát szállított el Bécsbe, ahol azt az ú. n. Naschmarkton eladták. Ez volt a legelső ilyen export Ausztriába. A hagymaszállítást Bécsbe azután többször is megismételték, úgyhogy az oda egyre nagyobb mennyiségben érkező vereshagymára az ott megforduló német kereskedők is figyelmesek lettek és ők is kezdtek abból vásárolni. Mikor azután megtudták, hogy a hagyma Magyarországból, Makóról megy Bécsbe, bevásárlókat küldtek Szegedre és szegedi kereskedők útján kezdték Németország számára a makói hagymát vásárolni."

80 1883-tól pedig közvetlenül is bekapcsolódik Makó a közlekedés világhálózatába. A makói ÁCSV, illetve ACSEV állomásról a századfordulóig az alábbi mennyiségű hagymát szállították el.

81 1886 1887 1888 1889 1890 1891 1892 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 A hagyma vasúti szállítása általános tarifa szerint történt, soha nem sikerült elérni, hogy kivételes díjszabás alá essen. így pl. a vízi úton szállított egyiptomi hagymával szemben a makói mindvégig előnytelen helyzetben volt. A MÁV kedvezménye is csak arra terjedt ki, hogy a Makó-Üjvároson feladott teheráruért — a nagyobb km távolság ellenére — az ACSEV-vel azonos fuvardíjat szedett.

82 79 A Kert 1895. 579. 1. Maros 1895. szeptember 26. 80 Petrovics György i. m. 15. 1. 81 Petrovics György i. m. 13. 1. E kimutatást átveszi Bálint Alajos (Makó város települési és emberföldrajzi vázlata Makó, 1926. 24. 1.) is, de tévesen 15 tonnás vagonokról beszél. A vasúti teherszállításnál 1912-ig 10 tonna volt az alapegység. Rohonyi Lajos nyu. MÁV főtanácsos közlése. 82 Rohonyi Lajos ny. MÁV főtanácsos közlése. 17 vagon 399 5> 686 „ 577 1Ï 1110 >> 729 135 „ 12.32 j, 817 » 856 ,, 1705 >> 1732 n 874 „ 1760 1339 •>•> 77