A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Tóth Ferenc: A makói hagyma történetének néhány fejezete

Singer I. (Kiállítási iroda) A magyar részleg hivatalos kereskedelmi képviselője Brüsszelben •» 1848. augusztus 21-én Tekintetes Polgármesteri Hivatal Makó Megbízásom van arra, hogy megérdeklődjem, mi az ára a vöröshagymának vagontételben; kérem pontos értesítésüket, mibe kerül a fuvardíj és a vám idáig; egy nagyobb üzlet megkötése van kilátásban. Minden fajta burgonya nagybani árát is kérem közölni, ha tudnak szállítani. B. válaszukat várva vagyok tisztelettel: Singer I.

71 A Városi Tanács mint erkölcsi testület a szállításba már nem bocsájtkozik, a céget Szőke Istvánhoz utasítja. A polgármester utasítására 1888. március 9-én készült összeírás 363 hagymatermelő és 48 hagymakereskedő nevét tünteti fel. A városi hajdúk az összeírást igen felületesen végezték, ugyanis 49 név kétszer szerepel, így a hagymatermelők száma 314-re csökken. A kimutatás korántsem lehet teljes, hiszen Kiss Mihály városi hajdú megjegyzi, hogy „ezek között, aki legtöbbet termel 1 hold vagy 1 és fél hold."

72 Az 1889—90. évi hivatalos kimutatás szerint 1008 kat. holdon termelnek Makón hagymát,

73 vagyis a termelők száma ekkor már elérhette a 600—700 főt. Sajnos, az összeírásban szereplő hagymatermelők pontos vagyoni helyzetét megállapítani nem lehet, de az adófizetés összegéből bizonyos támpontokat kaphatunk. Mindenekelőtt kiderül, hogy a hagymatermelők még mindig kevés földdel rendelkeznek. A városban földtulajdonnal bíró személyekre eső földadó összege átlagosan 9,86 forint, a hagymásoké 6,20. A kimutatásban szereplő hagymatermelők közül 40 személynek nincs saját háza, de ugyanakkor 99 hagymakertész az 1 forintos átlag helyett 3 forint házosztályadót fizet, vagyis lakóházuk magasabb színvonalúnak tekinthető.

74 A makói hagyma hírneve egyre öregbül. Zimony polgármestere Makót „az alföldi zöldségtermesztés Mekkájá"-nak nevezi.

75 A Maros cikkírója szerint pedig Makó nevezetességei: a nagyfejű hagyma, a púpos kenyér, meg a túrós lepény.

76 Feltűnést keltő cikk jelent meg Makó százezrei a hagymatermesztésből címmel 1888-ban a Gazdasági Lapokban. „Hogy a mostoha viszonyok között is meg lehet élni, ha elvetve a régi more patrio rendszerét, termelünk azt, a mit keresnek, úgy, a hogy keresik s a mire talajuk kiválóan alkalmas, feltűnő példaként állítjuk olvasóink elé Makó városát az ő igazán nagy vagyont érő hagymatermesztésével."

77 Vajda Gyula földbirtokos, a Gömö-Kishont megyei Gazdasági Egyesület titkára az egylet megbízásából nyomban levelet írt a polgármesterhez és behatóan érdeklődik a hagymatermelés módjáról, hasznáról, hogy ők is meghonosíthassák.

78 71 MVL Polgármesteri Iratok 1888. VI. 233. 2827. A levél Búzás László helytörténeti kutató fordítása. 72 Uo. 73 MVL Polgármesteri Iratok 1890. VI. 311. 74 Adófökönyvek 1888. 1—7. kötet. 75 MVL Polgármesteri Iratok 1888. VI. 233. 2827. 76 Maros 1891. augusztus 30. 77 Gazdasági Lapok 1888. 40. évf. 15. sz. 175. 1. 78 Makói Hírlap 1888. november 22. MVL 1888 717. 76