A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Tóth Ferenc: A makói hagyma történetének néhány fejezete

hoz hasonló társadalmi-gazdasági körülmények között jött létre, de a nagybirtok árnyékában nem volt képes tovább fejlődni és kivirágozni. 1788-ból származik a következő adat, ugyanis ekkor folyt az utolsó török háború, és a hadrakelt sereg ellátására Makónak hatvanezer fej vöröshagymát és ugyanannyi fokhagymát kellett szállítania Mehádia, Fehértemplom, Pancsova és Újmoldva katonai táborokba.

20 Az említett levéltári adatok alapján feltételezhetjük, hogy a 18. sz. közepétől a makói hagymatermelés kilép az ismeretlenség homályából. A hagymakertészek társadalmi összetétele Ma már tudjuk — elsősorban Erdei Ferenc megállapításai alapján —, hogy milyen társadalom- és gazdaságtörténeti körülmények között született meg a makói hagymakultúra. „A hagymakertészek . . . nem birtokos gazdák. Eredetük szerint zsellérek, akik kicsiny vetemény vagy járandó földjeiken kezdték meg a hagymatermelést, s ma is teljesen külön-állnak a telkes gazdák rétegétől. Olyan külön társadalmi réteg a makói kertészek csoportja, amelyet lényegében más eszmék vezetnek, mint a birtokos gazdákat és törekvéseikben, de mindennemű egyéb magatartásaikon is letörölhetetlenül rajta van a zsellér származás eredetének és lendületének nyoma.

21 Makón a lélekszám olyan rohamosan emelkedik, hogy 80 év alatt a lakók száma meghétszereződik. 1756 2900 1771 4590 1801 8645 1835 20 624 Ez a gyors létszámemelkedés a föld elaprózódását és a zselléresedési folyamat meggyorsulását eredményezi. Találóan állapítja meg Szirbik Miklós: ,,A' melly darab földet ezelőtt 40 esztendővel egy háznép bírt, most azt 10—12 bírja."

22 A nagymérvű telekelaprózódás szükségszerűen a belterjes gazdálkodás irányába tereli Makón a mezőgazdaság fejlődését. A meglevő földterület a hagyományos gazdálkodási mód mellett hovatovább nem képes ellátni a város lakosságát, és a helyi adottságok társadalmi felismerése vezet a kertkultúra kifejlesztéséhez, ami egyben az átlagosnál magasabb életszínvonalat és viszonylagos jólétet is eredményez. Éles szemmel fedezi fel Szirbik Miklós: „A'kinek 2—3 lántz veteményes földje van jó helyen, könnyebben él, mint a' Sessiós gazda, és szemlátomást gyarapodik."

23 Míg a mező-gazdasági árutermelés országos méretekben főleg a nemesi birtokokon indul meg, addig Makón a paraszti árutermelés sajátos formájával találkozunk. Ebben az árutermelésben nem vesz részt a parasztság minden rétege, a korai időszakban hagymatermeléssel kizárólag a földnélküliek vagy legfel20 Vajda István féle adat. Idézi Márton György, i. m. 18. 1. Eperjesy Kálmán, i. m. 46. 1. Vida Zoltán, i. m. 14. lapján tévesen értelmezi az 1783-as és az 1788-as adatot. 21 Erdei Ferenc, A makói hagyma sorsa. Jelentés németországi, svájci és hollandiai tanulmányútjáról és hazai kutatásairól. Makó. 1936. 6. 1. 22 Szirbik Miklós, i. m. 37. 1. 23 Szirbik Miklós, i. m. 35. 1. Sessió = 56 kishold (1 kishold = 1100 П-öl) lánc = kat. hold. 59