A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Solymos Ede: Levéltári adatok a szegedi halászat történetéhez

kérdést az egyik bizottsági tag 1876-ban. Az ügyet a rendőrség hatáskörébe utalják. Pár nappal később ismét foglalkoznak ezzel. Szakbizottságot küldenek ki annak megállapítására, mennyibe kerülne a halpiac és a sétány feltöltése, valamint a „rozzant" de „nem jelentéktelen hasznot hajtó sörcsarnok" kija­vítása. Nov. 5-én jelentik, hogy a sörcsarnok további fenntartását elhatározták, a halpiac, hídtér és a váracs melletti régi sétány feltöltése 7792 ft 22 kr lenne, majd máskor végzik el. 19 1882-ben 42 halász írja alá Kis Kopasz József halásztársuk megbízatását, hogy a halpiac ügyében kérvényt intézzen Tisza Lajos királyi biztoshoz, aki az árvíz által rombadöntött város újjáépítését vezette 1879-től 1883-ig. A kér­vény jellemző képet fest a halpiac akkori állapotáról és a halászok terveiről: Az állandó híd és rakpart építése miatt a halpiac régi helyéről [a mai mú­zeum területe] leszorulván — írják a halászok— a halpiac számára a Ferenc Jó­zsef rakparton még rendelkezésre álló, a Kazinczy, Arany János és Batthyány utcák által határolt, és a kisajátítási alap tulajdonát képező telek átengedését, feltöltését, léccel bekerítését, befásítását, egy állandó halászcsárda felállítását a kormánybiztos engedélyezze vagy rendelje el. „A hal Szeged város közönségének kedvenc élelmi és keresett árúcikke, a városnak ma­gának pedig tekintélyes jövedelmi forrása, amennyiben a behozatali vámban havonta 2000 [!?] forintot jövedelmez. A halpiac csak a többi piac közelében, okvetlenül a Tisza parton helyez­hető el a bárkákból való szállítás miatt. Egészségügyi és szépészeti tekintetből sem maradhat a halpiac eddigi formájában, mert a hal jelenleg az évtizedekkel ezelőtt készült rozzant hal­áruló asztalokon árultatik. Ezen haláruló asztalok, mivel a halpiac eddigelé nyitott helyen volt, kellőleg tisztán nem tartathattak, s az éjjeli csavargók által nyáron fekvőhelyül használ­tattak, a piac környéke pedig folyton kocsiállás és szemétlerakó hely lévén, már messziről ki­állhatatlan bűzt terjeszt, ilyen élelmiszer piac Szegeden a mai kor igényeivel szemben tovább fönn nem állhat. Továbbá a halászhajók és bárkák állomáshelye eddigelé a várbástya mellett volt, hol azok télen által a jégzajlások alkalmával is védett helyen és a halpiac közelében vol­tak. A várbástya azonban lebontatván, a rakpartban pedig oly öbölféle, hova a halászbárkák télen jégzajláskor behúzódhatnának, nem építtetett, a most bekövetkező télen a halászhajók és bárkák a többi hajók és malmokkal együtt a vashídon alól egész a boszorkány szigethez kény­teleníttetnek menni téli állásra, s akkor a halvásáríó közönség a központhoz egy óra járás­nyira kénytelen téli időben halat vásárolni menni." Biztos, hogy sokan nem mennek, ami a városnak és a halászoknak egyaránt ká­ros lesz. Kérik, hogy „Szeged város történetében hajdan nagy szerepet játszó és általánosan felsővárosban lakó halászok és a halat kiválóan kedvelő Szeged városi közönség érdekében," a még egyetlen alkalmas telket átengedni, azt feltölteni sétány alakban, egye­nes utakra beosztani, a halpiac közepén pedig ha az új vízvezeték létesül egy ugrókutat létesíteni, s e mellett a halászatot ábrázoló — női alak potyka hallal kezében 20 — csekély költségbe kerülő szobrot fölállítani kegyeskedjék. „Az ugró kút magasra szökellő vízsugara permetező eső alakjában hullana a fákra s a levegőt üdén tartaná, a vízvezetékkel pedig a haláruló ládák, melyek festve csinos sátorral ellátva a hely számával és a tulajdonos nevével megjelölve és mosható bádog lemezzel bélelve készítendők — tisztán tarthatók lesznek." „A halpiac egyik sarkában, attól elkülönítve sűrű fákkal körülvéve egy díszes kis állandó halászcsárda állíttatnék föl, melyben három tágas szoba lenne, ezek közül egy geren­dázott s belülről a legrégibb csárda képét nyújtaná X lábú asztalokkal, cserebogár székekkel, 19 Uo. 1876., 371., 444., 504/d. 20 Nyilván a pesti Halászok kútja volt a mintagép. Vö. Sólymos E., Dunai halászat, Bp., 1965. 223 1. és „Budapest" V. 1967. 39—40. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom