A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)
Pálóczi-Horváth András: A csólyosi kun sírlelet hadtörténeti vonatkozásai
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1969/1 A CSÓLYOSI KUN SÍRLELET HADTÖRTÉNETI VONATKOZÁSAI PÁLÓCZI-HORVÁTH ANDRÁS (Budapest, Országos Műemléki Felügyelőség) A mai Csólyospálos határában, az egykori Csólyospusztán 1903-ban előkerült magányos sír 1 a kunok temetkezési szokásaira, viseletére, fegyverzetére és kézművességére vonatkozólag egyaránt értékes régészeti forrásanyagot jelent. Amint arról a lelet leírása és elemzése során beszámoltunk, 2 a mellékletek (sisak, sodronying, vállvédő páncéllemezek, veretes öv, nyílhegyek, kengyelpár, koporsóvasalások) nagyobbrészt a XIII. század második negyedére jellemzőek, a temetkezés a század harmadik negyedére, legkésőbb a század végére keltezhető. A leletegyüttes nem egyedülálló: párhuzamait a dél-oroszországi kunoknál és általában a késő nomád emlékanyagban találjuk meg. A következőkben a lelet hadtörténeti vonatkozásaival foglalkozunk, melyeket eddig csak a kormeghatározás szempontjából érintettünk. A védelem és a támadás eszközei egyaránt képviselve vannak a leletben. A védő felszerelés — sisak, sodronypáncéling, vállvédő páncéllemezek — a korabeli viszonyok között nehéz fegyverzetet jelent. 3 Történeti és régészeti adatok bizonyítják, hogy az átlagos nomád harcos öltözéke nem ilyen volt. A fej védelmére a különböző nomád népek köztudomásúlag egyszerű nemez, bőr vagy szőrme süvegeket használtak. A kunok is elsősorban ilyeneket viselnek a falfestményeken és a miniatúrákon. 4 A VIII. századi tükrök ábrázolásról ismert sisakja homlokpántból és két, a koponyát keresztező pántból áll, a pántok keresztező pontjánál egy kúp alakú szegecs van; a fémpántok alatt nemezvagy bőrsapka lehetett, esetleg arra voltak ráerősítve; a sisakhoz vállig éro arc- és nyakvédő vértezet csatlakozik. 5 Az uz törzsszövetségnek a Rósz folyó balpartján a XI. század második felében letelepített maradékai, a csornij klobukok is hordtak ilyen sisakokat. 6 A kun kőszobrok sisakjain néha keresztpántok is megfigyelhetők 7 , ezek jelölhetnek vaskeretű bőrsisakokat vagy két, illetve négy részből szegecselt vassisakokat is. Nem technikai elmaradottság okozza, 1 Éri L, FA 8 (1956) 147—149. 2 Megjelenés alatt a Folia Archaeologica 20. kötetében. 3 Плетнева, С. А., Печенеги, торки и половцы в южнорусских степях, МИА 62 (1958) 197. 4 Uo. 209.; Fehér G., Arch. Ért. 84 (1956) 161—162. 5 Le Coq, A., Bilderatlas zur Kunst und Kulturgeschichte Mittel-Asiens. (Berlin 1925) 1.3 ,„ 65. kép. Véleményünk szerint a nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsóján ábrázoi" harcos sisakja ugyanilyen szerkezetű [Mavrodinov, N., Le trésor protobulgare de Nagyszentmiklós. AH 29 (Bp. 1943) IV. t.] : homlokpánt, keresztpánt és alacsony sisaktest figyelhető meg rajta, tehát más típusú, mint a magasabb kúpos fémsisakok [erről a kérdésről T, Györffy Gy., Tanulmányok a magyar állam eredetéről. (Bp. 1959) 110.]. 6 Плетнева, С. A., i. m. 169. 7 Uo. 37. kép 2, 6, 11, 14, 18. S" 115
