A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)
Nagy Katalin: Alakos kályhacsempék Kevermesről
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (MFMÉ) 1968 ALAKOS KÁLYHACSEMPÉK KEVERMESRŐL 1963 októberében a Békés megyei Kevermes községtől 1 km-re levő Barta halmon leletmentő ásatást végeztem, ahol későközépkori falu - feltehetőleg a régi Kevermes - maradványaira bukkantam. A halom tetején agyagalapozású téglából épült templomot találtam, melyet erősen bolygatott temető vett körül. A templomtól keletre és északra elterülő egykori falut a mélyszántás elpusztította, mindössze néhány ház kemencéjének alapját sikerült megfigyelni. Az egyik kemence lesározásának közeléből alakos és mérműves kályhacsempék töredékei kerültek elő, ami arra enged következtetni, hogy egy rangosabb ház kályhás kemencéjét találtuk meg. Az alakos töredékek - egy kivételével - teljesen megegyező ábrázolásúak a Méri István által 1957-ben közölt nadabi ún. „makkot verok'^kel. 1 Az általa elsőként körvonalazott „népies" alakos kályhacsempék köre, melynek egyik dél-tiszántúli csoportjába a nadabival együtt a kevermesiek is beletartoznak, megkönnyítette a kutatást ezen a területen. Kevermes ugyanúgy, mint Nadab, a középkorban Zaránd vármegyébe tartozott, s a két település légvonalban 25-30 km-re van egymástól. Ez a körülmény a két helyen talált azonos kályhacsempék szemszögéből nemcsak azok elterjedésének körét bővítette, hanem a készítő műhelynek a környékre való helyezését is alátámasztja. A kemencemaradvány környékén talált nadabi-jellegű csempetöredékek ugyanúgy, mint a nadabi - eredetileg kályhás kemence párkányához tartoztak. A kályhacsempék képmezőjéből két nagyobb és két kisebb töredéket találtunk. A két nagyobbnak a hiányzó részeit egymás alapján, pártarészüket pedig a nadabi csempe alapján rajzoltuk meg. Az anyag leírását mellőzöm, csupán a további mondanivalók szempontjából térek ki néhány lényeges részletre. 2 Négyszögletes, kidomborodó pálcakeretben középen álló tölgyfa két oldalán egy-egy férfi áll. Az egyik a teste előtt bal kezével átnyúlva a fa ágát húzza le, jobbjával a lehúzott ághoz nyúl. A másik férfi mindkét karját könyökben behajlítva felemeli. A jobb kezével szintén gallyat fog, másikban szerszám van. A két nagyobb töredéken a jelenet nagy része látható (1., 2. ábra). A két kisebb töredék egyikén a teste előtt átnyúló férfi feje és felső teste (I. t. 10.), a másikon pedig e férfi által lehúzott ág részlete van (I. t. 7.). A pártázatnak három össze nem illő darabját találtuk meg (I. t. 5-6. 9.) A csempék „kályha"-részének alakja - amely a nadabiról teljesen letöredezett - is tisztázódott. A legteljesebben megmaradt csempe, amelynek a szélessége is mérhető (19,5 cm), világosan elárulja, hogy a kályha-részét korongolt, félbe vágott hengerből készítették. Közepébe kerek lyukat vágtak (I. t. 11.). A másik nagy töredéken a félhengeres résznek csak az indítása maradt meg. Egyetlen alakos töredéket találtunk, mely nem tartozik 1 Méri István, A nadabi kályhacsempék AÉ 84 1957 187—204 2 Uo. XLIV. T. 1 kép. 91
