A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Nagy Katalin: Alakos kályhacsempék Kevermesről

bele az általunk tárgyalt kályhacsempék sorába. Valószínű állati karom stilizált ábrázolása van a kis töredéken (I. t. 8.). A mérműves csempetöredékek kiesnek vizsgálódási területünkből, ezeket a kevermesi teljes leletanyag feldolgozásakor mutatom be. , Abb. 1. ábra. Alakos kályhacsempe Kevermesről. I. (XVI. sz.) Méri István sokrétűen megvilágított és elemzett korhatározását - aki a nadabi kályhacsempét a XVI. századra keltezi - a Kevermesről szóló írott források

3 és az ott előkerült leletanyag is igazolja. Kevermesen, mely írott forrásokban 1418-ban jelenik meg először, 1557-ben huszonegy házat említenek. Ezeket 1596-ban pusztítják el a törökök. Ekkor pusztulhatott el az a ház is, amelynek kemencéjét az általunk tárgyalt alakos kályhacsempék díszítették. A Barta halom temetőjéből négy dénár került elő

4 - I. Mátyás dénár (148286),

5 I. Ferdinánd dénár (1545 és 1552),

fi Rudolf dénár (1585)

7 - amelyek szintén a kályhás kemence használatának és elpusztulásának idejére szolgáltatnak adatokat (I. t. 1-4.). Csempés kályháink beilleszthetők a művészeti stíluskorszakok valamelyikébe, így beszélhetünk gótikus, reneszánsz, barokk kályhás kemencékről, ill. csempékről. Amikor egyik stíluskorszak felváltja a másikat, fazekasaink mintaés formakincse is megváltozik. A minőségi és korszerű fazekasmunka legtöbb esetben a nagyobb műhelyekhez, céhekhez köthető, amelyek szigorú szabályzatokkal védik az áru minőséget

8 és nagy hatással vannak a kisebb műhelyekre, fazekasokra. A „népies" kályhacsempéket nehéz besorolni bármelyik stílusba. Ennek okát a török megszállásban látom. A török által megszállt Alföldön igen korlátozott lehetőségek kínálkoznak az iparfejlődésre. Számolnunk kell a meglevő, de meg nem erősödött fazekascéhek széthullásával is. A fazekascéhek meg3 A pénzek meghatározásáért Gedai Istvánnak tartozom köszönettel. 4 MÉ Középkor II. corpus 572. ill. CNH II. 239/A 5 MÉ Űjkor corpus 55 és 53 6 MÉ Újkor corpus 160 7 Maday Pál, Békés megye története. Békéscsaba 1960, 228. 8 Gerő László, Magyarországi várépítészet. Bp. 1955. 92