A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)
Miklós Marián–Miklós Marián ju.: A gólyaállomány változása Magyarországon 1958–1963
ÖSSZEFOGLALÁS A GÓLYAÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 1958-1963 Az 1958-ban kidolgozott terv szerint Magyarországon ötévenként, az egész ország területére kiterjedő gólyaállomány-felvételt hajtunk végre. Az első ilyen rendszerű gólyaszámlálást 1958-ban végeztük. A második országos gólyaállomány-felvétel - a Magyar Madártani Intézet szervezésében - 1963-ban zajlott le. Ennek eredményéről, valamint hazánk gólya (Ciconia ciconia L.) népességében az 1958-tól 1963-ig eltelt fél évtizedben végbement változásokról számolunk be jelen tanulmányunkban. Ez alkalommal is két megfigyelő hálózat dolgozott: 1. A Magyar Posta Vezérigazgatósága felhívta postahivatalait, hogy a kiadott kérdőívet, kitöltve, küldjék vissza hozzánk. A postások feladatukat valóban dicséretre méltó eredménnyel végezték és 2392 jelentést (73,8°/o) küldtek be. 2. Segítséget kértünk az állami erdőgazdaságoktól, a mintegy 100 madárkedvelő megfigyelőtől. Támogatásuk révén 847 (26,2%) jelentést kaptunk. Az 1958. és 1963. évi országos állományfelvételek között csak Szolnok megyében volt gólyaszámlálás. Sz. Száz Ivánnak e megyében végzett rendszeres megfigyelései igen értékesek, mert az Alföld egyik legjellegzetesebb területén élő populáció változásairól tájékoztatnak. A Szolnok megyei állomány alakulását az I. sz. táblázat mutatja. A fészkek. A 3260 magyarországi község mintegy 60°/o-ában, 1884 helységben, figyeltünk meg gólyafészket. Megoszlásukat a II. táblázat mutatja. A legtöbb gólyafészek a Tiszántúl keleti felén található. Sok a fészek az Északi-Hegyvidék lábánál. Mindkét táj bővelkedik kisebb folyókban, holtágakban, tavakban. A legkevesebb gólyafészket az Alföld középső részén, Csongrád megyében észleltük, bár nem ez a táj hazánk legszárazabb vidéke. Kultúrhatások és talán a lakosság magatartása is szerepet játszik a gyér gólyanépesség előidézésében. A szóban forgó öt év alatt e megyében 50%-kal csökkent a lakott fészkek száma (218-ról 110-re apadt)! Az ország területén összesen 6017 lakott fészket találtunk, ami az 1958. évi számlálással szemben (akkor 7476 volt a lakott fészkek száma) határozott visszaesést mutat. Az arányító számítások elvégzése után látható, hogy mintegy 1 Zur Bezeichnung der einzelnen Charakteristika werden von uns folgende Buchstabensignale verwendet (Schütz, 1952): Az egyes karakterisztikák jelölésére a következő betűjelzéseket használjuk (Schütz, 1952): Hpa: Horstpaare allgemein •— Költőpár. HPm: Horstpaare mit Jugend — Költőpár fiatalokkal. HPo: Horstpaare ohne Junge — Költőpár fiatalok nélkül. HE: Horst mit Einzelstörchen — Fészek magános gólyával. JZG: Gesamtjugendzahl — A fiatalok összes száma. JZa: Jugendzahl auf ein Horstpaare — Egy költőpárra eső fiatalok száma. StD: Storchdichte — Gólyasűrűség. 298