A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Dömötör János: A Plohn-gyűjtemény

szeg, 1927-ből, és végül 1941-ből három magános vásárlása került csak bejegyzésre, összesen 403 pengő 50 fillér és 1923-as inflációs 15 000 korona, bizony nem sok. Plohn József özvegye a háború után visszakerült Hódmezővásárhelyre a deportálásból és őrizte a felvételeket egészen 1952-ig, amikor az időközben 3000ről 1635 db-ra csökkent gyűjteményt 1500 Ft-ért eladta a Tornyai János Múzeumnak, amely azokat ma is őrzi.

33 A gyűjtemény története, néhány érdekes hely- és művészettörténeti adalékot tartalmaz. Szükséges azonban, éppen a kutatás által való felhasználás érdekében, hogy röviden szóljunk magáról a gyűjteményről. Legilletékesebb a gyűjtemény egészéről az az összeállítás, amelyet maga Plohn József készített el, és amelyet az 1. sz. mellékletként közlünk. A Tornyai János Múzeum tulajdonában levő lemezgyűjtemény a Magyarság Néprajza rendszerében csoportosítva az alábbiakat foglalja magában: 169 építkezési tárgyú felvétel, melynek több mint felén tanyai településsel találkozunk. Foglalkozott a tanya távlati képével, majd külön a lakóépülettel és nem feledkezett meg a gazdasági épületekről (istálló, góré, hombár, szín, ól, sőt a gémeskútról és a szélmalomról sem). Szépszámú felvételen gyönyörködhetünk szép városszéli parasztházakban is. (51 db.) A parasztszoba belsejét 9 fölvételen dátjuk. Ezeken a kemence kapott Plohn József beállításában hangsúlyt. 35 felvétel a bútorzatot mutatja be, legtöbbjén a gondolkozószék, a láda és a pad jelenik meg. 95 felvétel foglalkozik a fazekas munkával. Nem feledkezik meg azonban a fazekas házatájának megörökítéséről sem. Nyomon követi munkáját az agyag megmunkálásától a korongozáson, mázkészítésen, az égetésen (különböző kemencetípusok!), a festésen, raktározáson át egészen a piaci árusításig. Mézeskalács báb és sütemény 6 db, a méhészet, halászat (munka, munkaeszköz, halásztanya) 17 db lemezen látható. Mint öltözetet a subát és a bekecset 12 egészalakos felvételen mutatja be. Nagyszámú, 90 db felvételen láthatjuk az állattartást (sertés, ló, szarvasmarha) részben tanyai állategyüttesek, részben önálló állategyedek fotóján. A földműveléssel, döntően a gabonatermeléssel, és ezen belül is az aratással, nyomtatással és csépléssel 95 felvételen ismerkedhetünk meg. 9 kaput is megörökítésre méltónak talált Plohn József. A subadíszekkel szívesen foglalkozott és 79 felvételen mutat be részben egész subákat, részben külön a díszeket. A 25 textilfelvételnek több mint fele hímzett párna. Népi kerámia tárgyaival 32, majolikagyári kerámiával 134 lemezen gazdagítja a gyűjteményt. 8 felvétel az esküvő, 2 a gyerekjátékok és 72 pedig temetői fejfák útján szól Vásárhely múltjáról. Az elkövetkező több mint 300 felvétel elsősorban helytörténeti értékű, melyeken templomokat, lebontott malmokat, régi városképeket, harangokat, a reform, templomból a papok székét, 16 Pásztor szobrot, a régi régészeti gyűjteményt, továbbá korabeli kiállításokról, tanfolyamokról készült felvételeket találunk. Külön érdekessége a gyűjteménynek 45 db Tornyaival kapcsolatos foto, melyek közül 13 Tornyai-festményről készült, 32 pedig a Juss életképi beállításáról. Pontosan azonosítható a helyszín, az alakok a későbbi nagy Jussal és különböző változataival. Részben helytörténeti, részben viselettörténeti értékű a 357 db egész alakos portré. Ezek közül külön ki kell emelnünk 131 48-as honvédet, akik 33 Tornyai János Múzeum, irattár 125/1952. 12* 179