A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)
Nagy Dezső: Régi május elsejék Csongrád megyében
Az újszegedi Kállay liget nagy nevezetességre tett szert a szegedi május 1-ék történetében. Minden évben ott zajlottak le a munkások összejövetelei. Sok esetben csak nagy nehézségek árán, a rendőrség éberségének kijátszásával sikerült átkelni a hídon és a ligetben összegyülekezve ünnepelniük. Az első budapesti május elsején szegedi küldöttek is jelen voltak. 1892. Hódmezővásárhely „A munkások népgyűlés tartására kértek engedélyt. A főkapitányság nem adta meg ezt. Azt mondta: népgyűlés tartását a városban nem engedi meg. Erre a munkások így szóltak: megtartjuk a városon kívül. Május elsején ezrekre menő tömeg gyúlt össze a város szélén levő „Sziget" nevű téren. A vezetők érem alakú jelvényt viseltek, melyen egy kalapácsot fogó kéz és május 1. felirat volt. Török Lajos helybeli ügyvéd szólt volna a néphez, de nem a nép szája íze szerint beszélt és a nép megabcugolta, még a Himnusz helyett is, melyet az Iparos Dalárda (Ifjúsági Énekkar) énekelt a Marseillaises dallamára írt Munkásindulót követelték. A rendőrség erre feloszlatta a gyűlést, mire a tömeg egy része a Népkertbe vonult, ott aztán sörözött, dalolt, végül rendzavarás nélkül hazatért. Tartottak aztán gyűléseket hatósági engedéllyel. A város különböző részein voltak olvasó házak, hol szocialista lapokat olvastak, magyaráztak, terjesztettek. 3 Hogy milyenek voltak az előkészületek erre a nevezetes május elsejére egy másik résztvevő memoárjából tudjuk meg: „A Munkásegylet alapszabályait jóváhagyták, egy kis kunyhót is kineveztek otthonuknak és megkezdték az előkészületeket május elsejére. Megtárgyalták, hogy milyen műsort fognak adni a munkásünnepen. Több dal címe merült fel a vitában, de egyiket sem tartották megfelelőnek, mert ..nem a szocializmusba vágó dalok voltak." Végül megbízták az öreg Nagy Sándort egy pár soros munkásdal megírásával. Még az éjszaka megírta, megmutatta feleségének is és azt kérdezte tőle. Vajon, hogy fogjuk énekelni? Nem kell azon töprenkedni válaszolta az asszony, majd valamelyik ismert dalnak a dallamára fordítjuk! Ebben maradtak. A dal szövege: Kubikosok indulója „Kik dolgoznak a vízparton, a töltéseken? Kik hordják itt a nagy terhet hóban, esőben? Gátat húznak a víz mentén pontos, magosat Figurát is szoktak hagyni, elég gangosat A kubikosok, a jó kubikosok . . ." Másnap Bordás Imre megszervezte a dalárdát és rövidesen be is tanulták a Kubikos indulót. Elkészítették az ünnepély programját is. És 1892. május elsején már 12 óra után a munkásnép sokasága sietett a népkerti állomás felé, úgyszintén a vasúti töltés tövében is azok, akik Újvárosról, vagy a Susán városrészről jöttek. Még kocsik is voltak a már a szigeti gyepen. Siettek, hogy kellő időben jó helyet foglalhassanak el. Mert még ilyen gyűlés sohasem volt Vásárhelyen. Az egybegyűlteknek nagyon tetszett a Dalárda által előadott Kubikos induló. Jól indult az ünnepség de, mikor Török ügyvéd az ünnepi be3 Ormos Ede: A szocializmusról, különös tekintettel a hódmezővásárhelyi munkáskérdésre. Hódmezővásárhely 1896. 64—67 p. passim. 148