A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Nagy Dezső: Régi május elsejék Csongrád megyében

szédét megkezdte, Póka rendőrkapitány, aki akkor érkezett meg rendőreivel betiltotta a gyűlést. Fenyegető felkiáltások közepette szétoszlott a tömeg."

4 De a felvonulás közben az egész összegyűlt nép énekelte az erre az alkalomra írt alkalmi rigmust a Kossuth nóta dallamára: „Indulj munkás tüntetésre Május hónap elsejére Nemzetközi munkásünnep Minden munkás üli azt meg Éljen a munkásszövetség! Éljen a munkás!. . ."

s 1893. Hódmezővásárhely „Rendőrségi engedéllyel a Szabadság térnek nevezett vásártéren több ezer főnyi tömeg jelenlétében tartották meg a május elsejei munkásünnepet, melyen a munkások helyzetének javításáról és május elsejének megünnepléséről beszéltek. Itt beszélt először Szántó Kovács János is, de olyan hevesen, hogy az elnök - Szombati Géza cipészsegéd - kénytelen volt őt többször figyelmeztetni."

6 1894. Hódmezővásárhely A helybeli Szocialista Párt - Általános Munkás és Olvasó Egylet néven szervezett egyesületet, mely Szántó Kovács János elnöklete alatt 1700 fizető taggal működött. Gyűléseiket a város különböző pontjain kéthetenkint tartották — a tagok létszámánál sokkal több résztvevő előtt, mint a jelenvoltak elmondják. A városi urak Sz. Kovács működését veszélyesnek találták és féltek a lelkes vezető által mozgatott munkásoktól is; - megbízták Póka László rendőrkapitányt, hogy az összejövetelek helyén házkutatást tartson - ürügyet keresve Sz. Kovács lefogására. Póka a talált röplapokat és nyomtatványokat» mellyel a dolgozók május elsejére készültek lefoglalta: április 21-én. Ez az esemény volt a kiindulópontja a Sz. Kovács féle zendülésnek, melyben úgy a földmunkások, mint az iparoslegények résztvettek. Az események közismertek ezzel kapcsolatban, kár lenne ismételten leírni, de igen jelentős abból a szempontból, hogy úgy a résztvevők, akikkel beszéltem, mint a fiatalabbak még ma is valami legendás szeretettel beszélnek Sz. Kovácsról és megőrizték sőt továbbadták azokat a dalokat, melyek Sz. Kovács bátor helytállása alkalmával keletkeztek és ma is élnek és elevenen hatnak a vásárhelyi dolgozók lelkében. „Rajta, rajta elveinkért harcra Fel csatára koldus, elhagyott nép Hadd boruljon gőg előttünk arcra Táborunkba lépj, ha két kezed ép! 4 ifj. Nagy Sándor: A szocializmus keletkezése Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhely. 1924. 64—67 p. passim, és saját elbeszélése nyomán. 5 Réti László: Magyar május elsejék. Szikra 1953. 117 p. 6 Ormos: i. m. 64—67 p. passim. 149