A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Nagy Dezső: Régi május elsejék Csongrád megyében

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (MFMÉ) 1968 RÉGI MÁJUS ELSEJÉK CSONGRÁD MEGYÉBEN* Az alábbi adatközlés az első kísérlet volt 1952-53-ban egy földrajzi terület munkásünnepeinek összefogására. Természetszerűleg magán viseli az ilyen kezdeményezések elkerülhetetlen hibáit is. Bár megírásának idején jelent meg Réti László: Magyar május elsejék с dokumentumgyűjteménye, ez főképp a politikai eseményeket domborította ki. Azonban az évtizedek során kialakult hagyományos ünnepi rendje e napoknak. Május elsejével kapcsolatos dalok születtek és hagyományozódtak az egymást követő nemzedékekre. A május 1-vel kapcsolatos kulturális vonatkozású anyagot, át- meg átszövik a nyomtatásban terjesztett - és így közismert - proletárdalok. Gyűjtés közben az adatközlők már nem emlékeznek arra, hogy milyen füzetkéből tanulták annak idején az éneket, tehát úgy mondják el, mint szájhagyományt. így azután a valódi szájhagyomány keveredik az ilyen másodlagos jellegű átvételekkel. Az emlékezések hiányos, évekhez pontosan alig köthető adataihoz, hozzá kellett vennünk az irodalomból vett anyagot is. Ezt külön jeleztük, valamint az adatközlők adatait is. 1890-től a II. Internacionálé határozata szerint a világ összes munkásainak nagy harci seregszemléje május 1. Csongrád megye városaiban, bár az ipari munkásság száma nem volt jelentős a vidék agrár jellege miatt, mégis számos visszaemlékezés idézi a régi harcos május elsejéket.

1 Május elsejék 1890-től 1919-ig 1890. Szeged Czibula Antal, a szegedi munkásmozgalom egyik volt vezetője mondta viszszaemlékezéseiben az első szegedi május elsejéről: „Talán hatvan éve annak, talán 1890 májusában volt. Akkor édesapám piros szegfűvel jött haza, amely ott díszelgett a gomblyukában. Kérdezősködésünkre elmondta, hogy a Kállay ligetben volt, ott ülték meg a világ munkásainak ünnepét."

2 1 Az adatokban főleg a kulturális anyagot igyekeztem kidomborítani. Ezek azonban igen vegyes értékűek: van közöttük folklórrá vált munkásdal, induló, népdalok dallamára írt alkalmi vers, munkásköltők formailag talán gyenge, de átélt versei, nevesebb költők által írt ünnepi ódák. Azt hiszem azonban, hogy éppen ezzel a sokszínű anyaggal lehet legjobban bizonyítani, milyen élmény volt és mennyire készültek a munkástömegek május 1. méltó megünneplésére. Az elmondott és közölt versek több évtized távlatában is töretlenül élnek és munkálnak az adatközlők emlékezetében. 2 Dr. Czibula Antal, a helyi munkásmozgalom egyik jeles szervezője, 73 éves korában meghalt Szegeden 1953-ban. ::

' Részlet a szerző Csongrád megyei munkáshagyományok с munkájából. A M. Tud. Akadémia 1954-ben 1000 Ft-tal jutalmazta. A helyszíni gyűjtést, mint a Móra Ferenc Múzeum munkatársa végeztem 1952—53-ban. 10* 147