A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Czeglédy Ilona: Várásatási tapasztalatok (Siklós, Diósgyőr). Elvi és módszertani kérdések

lelet és XIII—

XIV. századi faragott kő került napvilágra. A falszoros feltöltése a kápolna szentélye mögötti olaszbástya felé rézsüsen emelkedett. Ezen a feltöltésen lépcső vezetett a Kanizsay kert megközelítésére. A falszoros óriási feltöltésének lehordásával, nagy felületen eredeti középkori falszövetek szabadulnak ki és így vissza tudtuk állítani a középkori szintviszonyokat. A kápolna szentélye mögötti olaszbástya nyugati fala is kiszabadult a feltöltésből, s érzékelhetővé vált az egész bástya eredeti alaprajza és rendeltetése. Ennél a munkánál bebizonyosodott, hogy hasznos, ha a feltárást és falkutatást párhuzamosan tudjuk végezni. Egyszerre folytattuk a déli falszoros ásását és a déli homlokzat ismételt vakolatleverését. A falból mintegy ötven faragott követ bontottunk ki, melyeknek háromnegyed része a gótikus erkélyhez tartozik. Kiderült, hogy a XV. századi gótikus erkélyt minden valószínűség szerint a vár 1687 utáni Eneas Caprara-féle átalakításkor bonthatták el, mert annak nagyobb kváderes faragott köveit a földszinti ablaksor kávájába, ill. középső sávjába építették be. A kisebb töredékeket pedig leszórták a mély déli falszorosba. A siklósi külsővárban más módszerekhez kell majd folyamodni, ha sor kerül a munka folytatására. Akár a diósgyőri várároknál, itt is jól és gazdaságosan lehet majd földgépet alkalmazni a szárazárokban és a várudvar rendezésénél. Itt is lesz aprólékos feltárási munka, pl. a külsővárban lévő törökköri kemencénél, vagy a pajzsgátalakú föld védőműnél. Minden ilyen nagy munkánál, várásatásnál nagymennyiségű leletanyag kerül elő. Sok gondot jelent a kerámia, csont, fém és faragottkő anyag elhelyezése, restaurálása, feldolgozása! A mennyiségében és minőségében is jelentős leletanyagból jól következtethetünk belőle az egykori gazdasági és szellemi életre. Diósgyőrben a gazdag állatcsont anyag a vár lakóinak élénk vadászéletéről vall. (Sok az őz, szarvas, és barlangi medve csont.) A félig megmunkált agancsdarabok és félkész termékek királyi csontfaragó műhely létéről vallanak. Mind a csont mind pedig a kerámia leletek minőségükben és mennyiségükben olyanok, mint a budai és visegrádiak. A siklósi gótikus erkély újonnan előkerült faragványai pedig a Mátyás-kori épületplasztika rendkívüli gazdagságára engednek következtetni. Egy-egy várásatásnál, amely több évig is tarthat, gondoskodni kellene, hogy a vár a feltárások idején is megtekinhető legyen. Az értelmesen elhatárolt, balesetveszélytől mentes, és megyarázó táblákkal ellátott ásatási terület már önmagában idegenforgalmi látványosság lehet. A programterv alakításakor kell foglalkozni azzal, hogy milyen funkciót kap majd a helyreállított vár, lesz-e benne múzeumi kiállítás, s azt hol helyezik el. Vannak olyan várak, ahol meg van a lehetőség, hogy az előkerült leletanyagot helyben mutassuk be. Ilyen kiállítás forgatókönyve készül most Diósgyőrben. A teljes leletanyagot szándékozunk bemutatni, egyrészt raktári elhelyezésben másrészt kiemelt reprezentetív darabokkal. A várban több helyen „szétszórtan" elhelyezett anyagot értelmi feldolgozásban, rekonstrukciós rajzokkal (leletek rekonstrukciója, makettek) együtt, a vár rondellájában berendezett keskenyfilm moziban összegezve lehetne látni. Természetesen egyéb audió-vizuális eszközök (magnetofon, vetített képek, stb.) is segítenék a látogatók vezetését. Siklóson, a vár románkori pincéjében olyan kőtár létesítését tervezzük, ahol a látogatók a várban előkerült kőanyagot, rekonstrukciós rajzokkal, illetve valódi rekonstrukcióban láthatnák. A visszahelyezhető faragványokat anastylosis-szerűen fogjuk beépíteni. 165