A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Czeglédy Ilona: Várásatási tapasztalatok (Siklós, Diósgyőr). Elvi és módszertani kérdések

3 Ásatási munkánk közvetlen kapcsolatban van a műemléki tervezéssel. Feladatunk az állandó adatszolgáltatás, megfelelő dokumentáció készítése, amely támpontokat ad a helyreállításhoz. Az ideális az volna, ha a helyreállítás megkezdése előtt terjes feltárást tudnánk végezni, mert mind gyakorlatilag, mind elméletileg többet, pontosabbat tudnánk megállapítani a műemlékről. Helyes, ha a feltárás a lehetőség szerint teljes mélységben, értelmes összefüggések bemutatásával történik. így feltétlenül tisztázódnak a kronológiai kérdések, az építéstörténeti összefüggések, előkerül az a faragott kőanyag, amelynek minden műemléki helyreállításnál fontos szerepe van. Ha ez valahol nem történik meg, akkor olyan visszás helyzet adódhat, hogy utólag kerül elő az a kőanyag, amit a helyreállítás korábbi szakában már be kellett volna építeni, (diósgyőri konzolok, a siklósi gótikus erkély.) Munkánk közben nekünk mindig arra kell gondolni, hogy amit ásunk, az fennmarad, és bemutatásra kerül. Össze kell egyeztetnünk a régészeti szempontokat a helyreállítás gyakorlati, tervezési kérdéseivel (speciális építészeti problémák: térélmény, esztétikai élmény, az illető műemléképület funkciója, stb.). Mind Siklóson, mind Diósgyőrben óriási földmennyiséget termeltünk ki, amely egészen megváltoztatta a térélményt; így tudtuk az eredeti középkori szintviszonyokat rekonstruálni. Napjainkban az a törekvés, hogy előbb történjék meg a teljes kutatás, s csak ezután következzék a helyreállítás. Baranya megyei és járási tanácsi szervezet foglalkozik a megyefejlesztéssel, távlati program készítéséval, ennek érdekében lakóházakat sajátít ki és hatalmas anyagi áldozatokat hoz ennek érdekében. Az ásatási pénzügyi lehetőségek mellett fejlődnek a feldolgozáshoz szükséges kereteink. Jó lenne kiépíteni a kapcsolatokat egy várásatás előkészítése terén pl. az OL-el, a DOK csoporttal. Fontos volna, hogy több idő álljon rendelkezésre a témával foglalkozó számára a források tanulmányozására, (kül- és belföldi tanulmányutak az analógiák tanulmányozására). Két példa kapcsán bemutatjuk hogyan történik az ásatási munka lebonyolítása, s az egyetemi intézményes bevonás a feltárási munkába nagyjelentőségű. Régész és építész hallgatók kötelező gyakorlataként vegyenek részt a munkálatokban. Meg vannak a lehetőségei a társtudományokkal való kapcsolatoknak is!

6 Gondolunk itt hidrogeológiai vizsgálatokra, kémiai ellemzésekre, statisztikai módszetésére stb. A munkáinkat „dokumentáló" publikációs lehetőségeinkről szólva helyesnek látszana, ha egy-egy helyreállított műemlékben kiállítást is rendeznénk. A tények azt mutatják, hogy a régészet belépett a műemlék helyreállítás munkájába és ott térthódított. Természetesen jelentkeznek nehézségek, útkeresés jellegű problémák, és erre, bizonyos megoldási lehetőségekre kívántam felhívni a figyelmet. Czeglédy Ilona 6 Igen figyelemreméltó eredményeket ér el pl. a keszthelyi múzeum biológusa az ásatásokból előkerülő szerves anyagok vegyelemzésével. 166