A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Kozák Károly: A szegedi Szent Dömötör-templom építéstörténetének kérdései

általános fejlődést és több biztosan meghatározható példát figyelembe véve (Csallóköz, Turóc, Liptó, Szepesség, Gömör; Őraljaboldogfalva, Hátszeg stb.).

15 A felvidéken minden bizonnyal jelentős szerepe volt e falusi templomtípus elterjesztésében az 1250-ben alapított turóci premontrei prépostságnak. Ennek temploma is egyenes szentélyzáródású, mint a falu kisebb plébániatemploma és a közeli Turócszentmárton XIII. század közepe táján épült plébániatemplomának szentélye. A fentiek alapján ismételten felvetjük annak lehetőségét, hogy a tihanyi apátság templomának egyenes záródású szentélye nem elsődleges formát mutat. Erre utalnak az altemplomnak szokatlan formájú és átalakítások nyomait mutató ablakai (egyenesen záródnak, mint néhány XIII. századi lőrésablak), valamint a „gyenge" falszövet. Ez a falszövet nem tükrözi a királyi alapítást. Az 1965-ben végzett tatarozási munkák során egy másodlagosan beépített, XI. századi palmettás kő, s egy másik románkori kő került elő a szentély egyenesen záródó keleti falából.

16 A fent elmondottak ellene mondanak a szegedi Szent Dömötör-templom XI. századra tett építési idejének. Ennek építését a XIII. században kereshetjük. Emellett szól Árpád-kori építészetünkről jelenleg alkotott képünk, de a templommal kapcsolatos vizsgálat adatai is beilleszthetők abba a mind jobban kirajzolódó fejlődési rendbe, amelyben az egyenes szentélyzáródású templomtípus általános elterjedésének ideje a XIII. század. (A XI. század elejére az egy félkörös szentéllyel, a század második felére és a XII. századra pedig a három félköríves szentéllyel záródó templomok a jellemzőek.)

17 Cs. Sebestyén Károlynak a Szent Dömötör-templommal kapcsolatos feldolgozásai közül a mostani vizsgálat szempontjából a Szegedi Dolgozatok 193l-es számában megjelent a legfontosabb. Ebben írja le az 1926-os ásatás, valamint a később, véletlen folytán előkerült falmaradványokat és közli azok felmérési rajzát is. Rögzíti a falmaradványok egymáshoz való viszonyát, a falak jellegét, s ezek alapján feltételezi, hogy az első templom egyhajós volt és egyenes szentéllyel záródott. Korhatározást itt nem ad, s a felmérési rajzot későbbi feldolgozásában (1938) nem közli. Pedig ez a felmérés és leírás az, amely segítségével tovább juthatunk a Szent Dömötör-templom építéstörténetének kutatásában (1. kép, 1. á.).

18 A toronytól NY-ra és DNY-ra előkerültek egy széles, feltehetően háromhajós templom alapfalai, amelyek a ma is álló toronynál később, a XIV. században épültek. (Falai nem kötnek bele a torony támpillérébe. (Ennek a maradványnak nyugati fala alatt egy másik, régebbi falmaradvány került elő a középső részen (M—

V jelű), amelynek sarkain egymásra merőleges támpilléreket ástak ki. E régebbi fal tájolása eltér kissé a később ráépített fal vonalától. A DNY-i támpillér vonalában egy kelet felé tartó falmaradvány került elő. Ezzel párhuzamosan, a torony felől egy hasonló falmaradvány tart az északi támpillér irányába. Ha e falakat kelet, illetve nyugat felé meghosszabítjuk, egy hosszú, keskeny hajó körvonalai bontakoznak ki előttünk, amelynek sarkain egymásra merőleges támpillérek állnak. Kirajzolódott előttünk a Cs. Sebestyén Károly által említett egyhajós templom, amely már lehetőséget ad további összehasonlításra, s ezen keresztül pontosabb korhatározásra is. 15 Ipolyi Arnold: Csallóköz műemlékei. AK I. Pesten, M. DCCC. LIX. ; Vaclav Mend: Stredoveka Architektur na Slovensku. Praha 1937.; Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1938. 16 A kövek előkerüléséről beszámol és fényképeit közli Gero Antalné és Tóth Sándor. Műemlékvédelem 1966. 234—237. 17 Kozák Károly: Félköríves szentélyű templomaink a XI. században. Arch. Ért. 1966. 47—63. 18 Cs. Sebestyén Károly: A szegedi Szent Demeter-templom. — Ásatások a szegedi Templomtéren. — Dolgozatok 1931. 205—212. (Az itt közölt rajz a XXVI. tábla 1. képe alapján készült.) 10* 147