A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Kozák Károly: A szegedi Szent Dömötör-templom építéstörténetének kérdései

támaszkodó (téglaméretek) XI. századi korhatározást a szegedi Szent Dömötörtemplommal kapcsolatban nem fogadhatjuk el. E tekintetben a pannonhalmi- és a tihanyi bencés apátságok templomainak egyenes szentélyzáródása sem ad biztosabb támpontot. A pannonhalmi templom egyenes szentélyzáródása a legutóbbi kutatás szerint a XIII. század 20-as éveiben, Oros apát idejében épült. A szentély keleti falában levő ablakelrendezés világosan utal a cisztercieknek és premontreieknek ez időben alkalmazott hasonló megoldásaira. (Egy, vagy két sorban 2—3 félköríveszáródású ablak, felettük egy körablak.) Oros apát az építkezés előtt látta Itáliában az akkor épült és a befejezéshez közeledő cisztercita apátságok templomainak hasonló megoldásait (Fossanova, Casamari, stb.), de itthon is láthatott hasonlókat, amelyek ma már nem állnak (Zirc).

10 Ilyen megoldást mutat a valamivel később épült bélapátfalvi templom szentélye és ablakelrendezése is. Az elmondottak mellett, az egységes falszövet is a XIII. századi korhatározást bizonyítja. A fentiek mellett szól, hogy az ezt követő időben mind gyakrabban jelennek meg egyenes szentélyzáródású falusi templomok Pannonhalma és Tihany környékén, a bencés, valamint az azokkal szomszédos birtokokon (Tihany— Újlak, Apáti, Márna-puszta, Veszprém, Gizella-kápolna, Szent Miklós-templom, Aszófő, Örvényes, Pécsely, Felsődörgicse, Révfülöp, Kisapáti, Szigliget, Egregy, stb.).

11 A példákat még sorolhatnánk, de most csak még a gyulafirátói premontrei prépostság XIII. század első felében épült egyenes szentélyzáródású, templomát, valamint a Felsődörögdi templom XIV. században épült hasonló szentélyét említeném. (Az utóbbi kétségtelenül a gótika térhódítása idején épült.) A felsorolt példák nagyobb részénél okleveles adatok és formai részletek bizonyítják, hogy e templomok a XIII. század közepe táján és a század második felében épültek. Kisebb részüknél ásatási megfigyelések és leletek hasonló korhatározást eredményeztek.

12 A Dunántúl más részein is hasonló eredményre vezetett a közelmúltban végzett vizsgálat (Hetvehely, Hédervár, Mánfa, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Sopronbánfalva, Széplak, stb.).

13 Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyékben is arra az eredményre jutott a kutatás, hogy az ott álló, vagy feltárt egyenes szentélyzáródású templomok is a XIII. század közepe táján, vagy a század második felében épültek. Valószínűnek látszik, hogy e forma elterjedésében jelentős szerep jutott e területen a cisztercieknek, illetve az egri püspökségnek.

14 A felvidéki és erdélyi egyenes szentélyzáródású templomok építésének kora is a jelzett időben történt, az 10 Kozák Károly: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól. (Adatok az Árpád-kori építészet történetéhez.) Arrabona VII. 1965. 141—142.) — Kozák Károly: A románkori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról. (A szigligeti Avasi-templomrom feltárása.) Magyar Műemlékvédelem. III. 1966. 11 E helyen nem térhetek ki részletesebben arra a néhány egyenes szentélyzáródású templomra, amelyet a korábbi feltárások a XI. századra határoztak meg (Veszprém, Szent Miklós, Aracs-i kő ábrázolása stb.). Az eddig megvizsgált egyenes szentélyzáródású templomok nagy részéről biztosan kimutatható, hogy a XIII. század közepe táján épültek. Az általános fejlődésre vonatkozó megállapításon az sem változtatna, ha a fent említett templom valóban a XI. században épült volna. Ez azonban egyáltalán nem bizonyos, s erre több jel is utal. 12 A Kisapáti területén álló Szent Kereszt-kápolnát a pannonhalmi apát építtette közvetlenül a tatárjárás után. (Bogyai Tamás: A Szent György-hegyi Szent Kereszt-kápolna. Technika, 1943.) 13 Gosztonyi Gyula: Baranya megye középkori templomai. Technika. 1939., 1942 és 1943. Kozák Károly: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez. Arrabona VIII. 1966.119—143. 14 Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve. I. 1958. 98—126.) — Kozák Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai. Herman Orttó Múzeum Évkönyve. V. 1965. 223— 257. 146