A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Németh Péter: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori földvárai és monostorai

A Gutkeledek szatmári településközpontja, Sárvár esetében a monostor az Ecsedi-lápban egy É—D-i irányú, 500x140 m-es dombhát déli végében feküdt.

26 Ennek a lápból 3—4 m-re kiemelkedő dombhátnak É-i részén állott — ma már elszántott — földváráról ugyancsak Anonymus emlékezik meg: „Ott a lápok alatt Tas, Léi apja, sok népet gyűjtött össze; vele aztán nagy árkot ásatott, s igen erős földvárat építtetett, amelyet először Tas várának neveztek, most pedig Sárvárnak hívnak."

27 A földvár környékének Árpád-kori lakottságára a századfordulón végzett kisebb ásatás leletanyaga utal.

28 Felhagyására biztos pont az az 1325-ből származó oklevél, mely szerint I. Károly a Gutkeld-nembeli Bátoriaknak megengedi, hogy „az Ecsedi réteken vagyis a tavak között (Sárvártól kb. 1,5 km-re) várat építhessenek, mely... Hywseegh várának neveztessék."

29 Hűség vára a XVI-XVII. századnak országos hírű, ecsedi vár néven ismert erőssége, véghelye volt. Emelésével Sárvár jelentőségét elveszíti, s a mellette fekvő jobbágytelepüléssel együtt a terjeszkedő láp hosszú időre elnyeli.

30 A szabolcsi Beszterecmonostora helyét a századfordulón találták meg a besztereci földvár legmagasabb pontján,

31 maradványait részben 1963 nyarán hordták el.

32 A földvár É-i, belső sánccal is különválasztott részén álló monostor fekvésében az ugyancsak a Hontpázmányok által épített Kisbénnyel rokon, ahol is a monostor szintén a földvár területén, mégpedig az ún. belső várban helyezkedik el.

33 Bár feltételezhető, hogy az első besztereci monostor is földvárban épült, számolnunk kell azzal, hogy a meglévő monostor a földvár felhagyása után a XII—

XIII. századnak terméke.

34 Az adonyi monostor kegyurainak, a Gutkeledeknek szabolcsmegyei szállásközpontját 1965. év decemberében, a nyíradonyi határban Belsőgut-pu. közelében találtuk meg.

35 A kataszteri nyilvántartásokban „Földvár"-nak jelzett dombvonulat

36 DNY-i végén álló földvár sáncaiban a debrecen—nyírbélteki kisvasút kanyarok, míg belsejét 1964-ben turistaház építésével háborították meg. Az erdővel borított földvár felszínén gyér számban középkori cseréptöredékeket gyűjtöttünk. Nem részletezve elhelyezkedésüket, csak felsoroljuk, hogy az Ohatmonostora közelében fekvő földvárról Zoltai L. rajza tanúskodik,

37 a császlóit Luby M. gyűjtéséből ismerjük,

38 a csaholyira a XV. században kastély épült, s megsemmisült,

39 a zámit Végh Kálmán 28 Berey J., Nagyecsed nagyközség hajdan oppidum, a nagyecsedi református egyház, az ecsedi vár és az Ecsedi-láp története 1930-ig. I. Mátészalka, 1937. 5—10. 27 Györffy Gy.,i. m. 113. 28 Szatmár vármegye. MVV. Bp. é. n. 405. 29 Szirmai A., i. m. 67.; 1334: Anjou-kori Okmánytár III. 60. 30 Maksai F., i. m. 206. 31 Lásd a 7. jegyzetet. 32 Kovalovszky Júlia (MNM Középkori Osztálya) jelentésén kívül — melynek közléséért ez úton mondok köszönetet — az általa készített fényképfelvételek is ezt tanúsítják. 33 Habovstiak A., Frühmittelalterliche Wallanlage und romanische Bauten in Bina. Nitra, 1966. Abb. 1. 34 Ez utóbbi esetben a monostor helyét a jelenlegi falu területén kell keresnünk. 35 A terepbejáráson való közreműködéséért ezúton is megköszönöm Szalontai Barnabás múzeumigazgató (Nyírbátor) segítségét. 36 Zoltai L., Debreceni halmok, hegyek,... Debrecen, 1938. 54. 37 Zoltai L. 1923. okt. 31-én készített két rajza a Déri Múzeum (Debrecen) régészeti Adattárában. 38 Országos Néprajzi Múzeum Adattára, EA 2197 ltsz., 101. lap. 39 Szirmai A., i. m. 107., 112. 132