A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)
Németh Péter: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori földvárai és monostorai
M. említi. 40 Bizonyára a budi, cégényi, kaplonyi monostorok környékén is megtalálhatók lennének a hajdani XI— XII. századi nemzetségi lakóhelyek, a földvárak. Mindkét megye földváraiban és monostorainak helyén régészeti kutatás nem folyt, ezért közelebbi eredményekről nem számolhatunk be. Azonban az elmondottak igazolására a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének kisbényi (Bina) ásatásai nyújtanak jó példát. Kisbényben, a Hontpázmány-nemzetség első birtokán végzett feltárások során sikerült tisztázni a Garam folyóra támaszkodó földvár helyzetét, az első monostor helyét és építési idejét. A kutatás alkalmával a különböző sáncátvágások és objektumok jelenségei és leletanyaga alapján bizonyítást nyert, hogy a földvárat a IX. század végétől a XII. század közepéig használták. 41 A nemzetség első monostora nem a földvár területén, hanem tőle nem nagy távolságban, kb. 500 m-re É-ra feküdt, az Apáti néven ismert határrészben. A 17,8x9,3 m-es hajójú, egy félköríves szentéllyel záródó, kegyúri karzatos templomát a szlovák kutatók 1962—63-ban tárták fel. Az építészeti emlékekből megmaradt egy félköríves timpanon archival töredéke fonat- és stilizált palmettadísszel, amely a templom építését a XI. század első felébe utalja. 42 A második monostor — az ismert kisbényi premontrei templom — már a korábbi nemzetségi szállásközpontban, az ún. belső várban épült. E tény a régészeti emlékek megszűnésével Összhangban jelzi, hogy a földvárat a XII. század második felében hagyták fel. Természetesen nemcsak a monostoros helyek közelében találunk nemzetségi szálláshelyeket, földvárakat. Karácsonyi J. gondosan kidolgozott nemzedékrendi munkája nyomán tudjuk, hogy a Hontpázmány-nemzetség besztereci ága a banki, dobosi és petri alágakból tevődik össze. 43 A petri alág székhelyének azt a Pócspetri határában fekvő ún. Ercsi-várat tekinthetjük, melynek felszínén Nováki Gúla gyűjtött első ízben Árpád-kori cserepeket. 44 A dobosi alágnak a középkori Várasdoboson (ma Pusztadobos) való megtelepedése és az ott épített földvár, az okleveleinkben Kakatváraként említett erősség 45 közötti összefüggést még nem tisztázhattuk. Összefogóivá: A XI— XII. században az ispáni, nemzetségi lakóhelyek a birtokközpontban épített földvárak voltak, még ha ezek eredete az őskorba is nyúlik vissza. A XII— XII. század fordulóján a földvárak felhagyásának oka korszerűtlenségükben rejlett, amit azután az 1241-es tatárjárás tett nyilvánvalóvá. Az 1241-es évektől kezdve kővár-építésekre térnek át mindenütt, erre utal Diószeg várának emelése Egyedmonostor köveiből, vagy a Balog—Semjének kérsemjéni várépítése. 46 A monostoroknak a földvárak közelében történő elhelyezésénél kétségkívül döntő szerepet 40 Végh Kálmán M., Hortobágyi apátságaink. Eger, 1903. 12. oldalon azt írja: „Még egy nyom hirdeti a múltak dicsőségét; a templom Árkus felé eső, tehát keleti végének déli oldalán fekvő kisebb körsáncz, mely egy horpadást mutat a közepén. A külső, nagyjából kurta téglányt mutató gyűrű átmérője észak-dél irányban 12°, kelet-nyugat irányban 9°. Ezen gyűrű észak-dél irányban 6° hosszú, kelet-nyugat irányban 3° átmérőjű, kissé hullámos udvart körít be. Mi lehetett valamikor, fölösleges találgatásába nem akarok bocsátkozni." 41 Habovstiak A., i. m. 9. 42 Habovstiak A., i. m. 16., Abb. 9. 43 Karácsonyi J.,\. m. 231—237. 44 Jósa András Múzeum (Nyíregyháza) régészeti gyűjt. ltsz. 62. 358. 1. 45 1296: castrum Kokoth, 1393: Kakathwara, Maksai F., i. m. 129. 46 Diószeg: A Gutkeled nb. Drug fia Péter 1278 előtt az egyedi monostort lerombolta és köveiből Diószegen tornyot épített magának (Györffy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp. 1963. 613.). Kérsemjén: Maksai F., i. m. 160.; Makkai L.—Mezey L., Árpád-kori és Anjou-kori levelek. Bp. 1960. 215. 133
