A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Kralovánszky Alán: A székesfehérvári királyi bazilika alapításának kérdéséhez

folyamatosan, több évtizeden keresztül történhetett. Erre utal az 1031-ben ezen egyháznak adományozott miseruha is.

24 Tudjuk, hogy István csak 1000-ben kért a pápától királyi koronát és elismertetést, tehát 4 évre a hatalom átvételétől. Nyilván azért, mert meg kellett szilárdítania hatalmát és igazolnia ehhez a jogalapot, amelyet ebben az esetben csak az ő nevéhez fűződő térítéssel, egyházi létesítmények létrehozásával stb. igazolhatott. Koronázása előtt csak a pannonhalmi apátság alapításáról van tudomásunk. Ez túl kevésnek tűnik, hogy Rómában István nevében eldicsekedhessen Ascherik a pápának. Összegezve: a királyi bazilika alapítása és az építkezés elkezdése 1000 előtt lehetett. A technikai előfeltételek és a szellemi igények ismerete lehetővé teszik annak jogos feltételezését, hogy a bazilika felépítve, egyszerűbb kivitelezésben az 1000. év végi koronázásra, illteve 1002—3-ra már funkcionálhasson. Az 1002—3-as, az 1015-ös és az 1031-es ismert adományozások folyamatos építkezést, gazdagodást bizonyítanak. Mindezen feltételezés ellen szól Hartvik XII. század elejei azon egyedi adata, amely szerint a templom 1038-ban még nem volt felszentelve.

25 Ennek három oka lehet: 1. téves az adat (1031-ben Imre herceget a bazilikába temetik közel egykorú forrással igazolhatóan,

26 tehát a templom egy részének — főhajó, apsis, — már felszenteknek kellett lennie). 2. igaz az adat, s mivel még valóban nem készült el teljes pompázatosságában kivitelezve az István féle elképzelés alapján a már egyszer felszentelt és részben funkcionáló templom, az ünnepélyes befejezést megpecsételő felszentelés nem történt meg. 3. Ugyanannak felszentelt (Szűz Mária), ugyanazon helyen álló, de különböző nagyságú, két különböző templom volt István korában, s a második nem volt valóban felszentelve.

27 Remélhetőleg a közeljövőre tervezett újra való feltárás elvégzése további adatokkal és szempontokkal viheti előbbre a kérdés megválaszolását. Kralovánszky Alán 24 Gerevich, T.: Magyarország románkori emlékei. 1938 247. 25 Legenda S. Stephani regis ab Hartvico episcopo conscripta. SSRH 2 (1938) 432. 26 „... ad sepulchrum beati Henrici in eadem ecclesia situm..." Legenda S. Emerici ducis. SSRH 2 (1938) 459. 27 Előadásom után hívta fel figyelmemet ifj. Horváth János professzor úr — szíves segítségét ezúton is köszönöm — az István Kisebbik Legenda azon részletére, amely ezt a feltételezést igazolja: „Dum longe lateque sancti dei cultores multiplicatentur, rex, ut erat arcius operibus bonis intentus, statuit atria sancte ecclesie amplificare, quod et devotissime implevit. Nam sub titulo Sancte Marie gloriose virginis in Alba civitate, que ob specialitatem nobilitatis sue nomen accepit, templum instauravit..." SSRH 2 (1938) 396. A megújítást, felújítást úgy magyarázhatjuk, hogy előbb egy templom lehetett, amelyet István azután bazilikává bővített, bazilikái rangra emelt. így érthetővé válna Hartvik adata is. Az 1965. évi ásatáskor a bazilika építése előtti időből olyan keresztény sírokat tártam fel, amely alapján feltételeztem, hogy azok a bazilikát megelőző templom körüli temetőhöz tartoznak, így István már megszentelt helyre építtette bazilikáját. E feltételezésnek lenne a legenda ide vonatkozó szövegrésze az írásos megfelelője és igazolása. 124