A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)
Dömötör János: Tornyai Baján
TORNYAI BAJÁN Baja a Duna balpartján fekszik, tehát az Alföldhöz tartozik. Ez a hovatartozás azonban nem mutatja meg Baja igazi helyét és arcát. A város lényegesen más, mint az Alföld, sőt a Duna—Tisza közének többi városa. Gazdasági és társadalmi szerkezete, történeti hagyománya és kulturális élete szerint is sokkal inkább kapcsolódik a Dunántúlhoz, mint a Duna—Tisza közéhez. Az alföldi mezővárosok lakosságának túlnyomó többsége mezőgazdasági foglalkozású. Baján a mezőgazdaság csak kisebb jelentőségű, viszont az alföldi városokénál sokkal erőteljesebben van jelen az ipar és a kereskedelem. 1 Kereskedelmének kialakulását éppen az Alföld és a Dunántúl közötti összekötő jellegű fekvése tette lehetővé. Természetesen nagyban elősegítette ezt a fejlődést a Dunának, mint természetes vízi útnak a közelsége is. Az Alföld gabonája, erdők fája és a szekszárdi dombok lankáinak bora cserélt itt gazdát. Uszályok, tutajok hosszú sora rakodott ki évszázadokon át a Sugovica partján, ahol a Duna-parthoz közel külön utcája volt, nagy félelmetes torkú pince lejárókkal, a borkereskedőknek. A búzakereskedők pedig nagy polgárházak hatalmas hombárjait bérelték az alföldi búza tárolására. 2 Ipari és forgalmi jellege mellett Baja abban is különbözött a többi alföldi várostól, hogy azok szinte kizárólagos magyar lakosságával szemben itt a magyarok mellett megtaláljuk a németeket és a bunyevácokat is 3 . A polgárosultság és a több nemzetiségű jelleg tette élénké és mozgalmassá Baja életét. A tágabb környékre gyakorolt hatása messze túlhaladta a lakosság számból következtethető vonzás és kisugárzás mértékét. Lakossága ugyanis már a XIX. sz. közepétől 20 ezer körül mozgott és az 1930-as évek végére éri csak el, mint a leglassabban fejlődő ún. törvényhatóságú város a 28 ezret. 4 Fejlődése már a XIX. sz. második felében jelentősen lelassul. Érthető ez, hiszen a gyorsabb városi fejlődés egyik fő ütőere a nemzetközi fontosságú vasútvonal elkerüli. Ez a közlekedési—gazdasági tényező azonban csak fokozatosan érezteti, elsősorban az iparosodás ütemének lelassulásában, hatását. A már említett 20 ezer körüli lakosság szám ellenére is igen élénk szellemi életet élt a századfordulón Baja. Ez időben három napilap jelenik meg Baján, éspedig a Független Újság, a Bajai Hírlap és a Bajai Közlöny. Emellett a Palánkán megjelenő Baja és Vidéke с hetilap is túlnyomórészt bajai eseményekkel foglalkozott. 5 1 Az 1910-es népszámlálási kiadvány szerint Baján a keresők 50%-a volt foglalkoztatva az ipar keretében, szemben Hódmezővásárhellyel, ahol ugyanekkor a keresőknek csak 22,6 %-a volt ipari foglalkozású. 2 Erdei Ferenc: Futóhomok, Bpest 221. 1. 3 1900-ban a lakosság nemzetiség szerinti megoszlása 80,3%- magyar, 9,1% német, a többi pedig egyéb nemzetiségű. Révai Lexikon II. kötet 435. 1. 4 Erdei Ferenc: Futóhomok 211.1. 10 Móra F. Múzeum Évkönyve I. 145
