A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Csongor Győző: Szegedi munkásmozgalmak a XX. század elején

Ismerte a mozgalom akkori vezetői közül az Amerikából hazatért Ábrahám Mátyás szabómestert, Bezdán Lajost, s Koncz Károly földmunkást, Polyák (Pollák?) Béla nyomdászt. Ferencz Gáspár rá is nagy hatással volt. Könyveket kapott tőle kölcsön, s ő ismertette meg Schmitt Jenő Henrik ismeretelméleti eszméivel, s tőle kapta Büchner Lajos „Erő és anyag vagy a természetes világrend alapvonalai" с könyvét is.

13 Nagy hatással volt reá a tolsztojánus szegedi festő, Károlyi Lajos,

14 kivel Pillich Kálmán ügyvédi irodájában ismerkedett meg. Károlyitól hallott először a történelmi materializmusról. Sokra becsülte Bezdán Lajos szabómunkást, Szőri József (1878—1914) ügyvédet, a modern társadalomtudományban, s elméletben jártas meleg s igaz szívű festőművészt.

15 Fiatalkori barátja Koczka Elemér,

16 a pesti egyetemen magyar-latin szakos volt, s ott lett szocialista. Vágó Bélával és másokkal diákröpiratokat szerkesztett. Koczka Elemér ismertette meg Czibulát Juhász Gyulával, a költővel. Ilyen ismeretséggel került Czibula Antal a munkásmozgalomba. Irodalmi érdeklődésű volt,

17 ekkor írta egyfelvonásos, „Sztrájkban" с színművét. Álnéven jelent meg, mert egy joghallgatónak nem volt tanácsos csendőrtűzzel zárni egy dráma végjelenetét.

18 1901. május 27-én beszélt először munkásokhoz, Dorozsmán, egy szövetkezeti gyűlésen. Közel ezer előadást tartott életében, s ezeknek kilencven százalékát munkásoknak, mozgalmi tárgykörből. A 900-as évek elején a szegedi munkásmozgalom vezetője s élesztője Révész Sándor, a Pálfy-féle vasgyár hivatalnoka, a szociáldemokrata párt fizetett titkára volt. A párt, az izmosodni kezdő munkásmozgalom első halottja is ő volt Szegeden, 1907-ben.

19 1905-ben megyei értekezletet tartottak Szegeden, amikor majdnem minden szakmának megvan már a helyi csoportja, szabad szervezete. Ebben az időben a vezetők Groszman Jenő és Gál István nyomdászok, Széli Mihály festőmunkás, aki Révész Sándor után egy ideig a párt titkára is volt. Pósz Jenő famunkás, Barna János és Bálint Ferenc építőmunkások, Biszterszki Lajos képviselték a kereskedelmi alkal13 Cz. A .szóbeli közlései. 14 Cz. A.: „A nagy diktátor" (Egy ügyvédsegéd naplója). Szeged, 1928. „A bölcs a tarlón" с fejezetben Imrefi néven, Károlyi Lajos festőművészt írja le. 169—199. o. 15 Szőri József Szegeden született, s tagja volt a szegedi Képzőművészeti Egyesületnek. Az első világháború előtt Münchenben volt kiállítása. Nagy jövőt jósoltak neki. Az volt az életelve, hogy az életben s a művészetben nem becsületesnek lenni, a legnagyobb bűn. Móra baráti köréhez tartozott. Különösen sikerültek voltak karikaturisztikus vásznai, melyek magánosok s egy része a szegedi múzeum gyűjteményében találhatók. 16 Koczka Elemér és Cz. A. iratgyűjteményében „Legjobb barátaim" jelzésű iratcsomóban. Koczka a kevesek közül való volt, aki ebben a városban a modern szociológiai elméleteket tanulmányozta. Előadásokat is tartott. Szeged és Vidéke 1906. júl. 15. sz. (К. E. gimnáziumi tanár előadása). 17 Cz. A. iratgyűjteménye. „Fiatalkori próbálkozások" jelzésű iratcsomóban. 18 Elsőízben nyomtatásban „1919. Műsorfüzet a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára" с kiadványban jelent meg. Bpest, 1959. Kiadja a Népművelési Intézet. 11—-20 o. — Előszóban : „... e munkájának értéke eredetiségében van. A cselekmény korhű tartalmában és eszmei tisztázottságában olyan erényeket árul el, amelyek elég ritkák a századforduló proletártárgyú magyar színpadi irodalmában". 19 Gyászbeszéd s a koszorúra való gyűjtőív eredetiben a Móra F. Múzeumban. A gyűjtőívet 18-an írták alá, köztük: Klein Ferenc, Király József, Czvéity Pál, Jambrik Gy., Pestalics István, Varsandán László, Csamangó István, Lengyel Jenő, Tóth László, Braun Oszkár, Popovics János, Pozsity Péter, Ótott József és mások. 206