A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)
Csongor Győző: Szegedi munkásmozgalmak a XX. század elején
mazottakat ezen az értekezleten. 20 A sztrájkokat csak néhány napig bírják anyagiakkal, s egy sztrájkkudarc vitte magával a nyomdászok helyi csoportját is. Ezután alakult meg a Munkaadók Szövetsége, amit ebben az időben a munkások „kutyaszövetségnek" hívtak. 21 Az ún. darabont korszakban élénkül meg Szegeden a választójogért való küzdelem. Az emlékezetes Csongrád megyei Szociáldemokrata Kongresszusról, (1905. december 24-én és 25-én) erősen kurtított, cenzúrázott közlemény jelent meg a sajtóban. Az eredeti közlemény szövegéből az alábbiakat idézzük : 22 „... a napirendnek legfontosabb pontja volt г. földművelők szervezkedése. Kerekes Mihály beszédében kifejtette, hogy a földműveseken áll most már, hogy öntudatos munkásokként akarják-e a szervezkedést, vagy továbbra is tanulatlan, kizsákmányolt tömeg akarnak-e lenni... (Kerekes Mihály és Csala Imre, egyszerű földművesek ecsetelték a nép nyomorúságát és hátramaradottságának okait...). Kimondotta a kongresszus, hogy a Csizmadia Sándor szerkesztésében megjelenő „Világszabadság" с lap terjesztése érdekében a megye területén minden községben, faluban, vagy szállásban egy 3 tagú bizottságot szervez...". Az uralkodó osztályok világszerte, az erősödő és szocialista szemléletű tömegmozgalomtól félve, keresik az ellenszert, s a saját ideológiájukat képviselő alőadásokkal kísérlik meg a munkásság tömegeinek átnevelését. így Angliában, Írországban, Dániában és Németországban, Franciaországban a felnőttek tanfolyamait szervezik meg. 23 Nyugaton általában szabadelvű polgárok kezdeményezésére az egyetemekről indul ki a nép tanításának gondolata. Oroszországban, s a keleteurópai államokban a munkások helyzete és kulturális színvonala eltérő. A cári elnyomás alatt népoktatásról, legalább is nyugati méretekben, nem beszélhetünk. Magyarországon Kossuth veti föl a szabadoktatás gondolatát: a Pesti Hírlap 1841. jan. 6-i számában közölt felszólítást egy hasznos ismereteket terjesztő társaság megalakítására. Ezután Fáy András sürget előadásokat iparosok számára, Eötvös szorgalmazza az önkéntes művelődési egyesületek létrehozását. Türr István, majd Irányi Dániel 1869-es ilyenirányú törvényjavaslatát elvetik. Trefort kultuszminiszter szerint „a magyar falusi népet, ha elért egy bizonyos kort, többé már nem lehet sikeresen oktatni". 1891-ben a Magyar Tudományos Akadémián Gaál Jenő előadást tart az „Alföldi munkásmozgalomról", melyben mélységes gyűlölettel fordul a munkás- és parasztmozgalmak ellen. A századfordulón — ezek ellensúlyozására — egyre szaporodnak az uralkodó osztály által megszervezett egyesületek. (Körmöcbánya: 1880, Budapesten 1891-ben a „Szabad Lyceum", majd 1902-ben az „Erzsébet Népakadémia" 24 ). Üléseik kevéssé látogatottak, mert a munkásság egyre inkább a szociáldemokrata szervezetek befolyása alá került. 1906-ban Pécsett országos kongresszus megtartását javasolják a felnőttoktatás kérdéseinek megvitatására. Viharos időben (aratósztrájkok után, bérharcok idején) 1907. október 3-án nyílt meg a kongresszus, amelyen 850 tag vett részt. A vitában résztvettek többek között Kunfi Zsigmond, Ágoston Péter, 20 Cz. A.: Krónikás adatok Szegedről. Népszava 1930. máj. 1-i sz. 114—115. o. — Gaál Endre idézett munkájában nyilvánvalóan kevesli visszaemlékezései alapján közölt adatait. Cz. A. nem a helyi munkásmozgalom kutató történetírója volt, hanem annak harcosa. Adatait örömmel fogadjuk, s gazdag hagyatéka nem vázlatos forrásanyag. 21 Cz. A. : Krónikás adatok Szegedről. 22 Eredetije a Móra F. Múzeumban. 23 N. J. i. m. 43. o. 24 N. J. i. m. 44 .o. 207
