A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Börcsök Vince: Szeged–Alsótanya közigazgatásának és népi jogszemléletének kialakulása

SZEGED-ALSÓTANYA KÖZIGAZGATÁSÁNAK ÉS NÉPI JOGSZEMLÉLETÉNEK KIALAKULÁSA Alsótanya

1 népe Alsóvárosról

2 származott ki a várost körülvevő homokpusztákra. A lassú benépesedési folyamat tulajdonképpen a törökhódoltság után indul meg és különféle intenzitással a negyvenes évekig megfigyelhető. A terület aránylag gyors benépesedése Szeged polgárváros jellegének köszönhető. Míg az ország más részére feudális elnyomás nehezedett, itt a polgári önkormányzat, tanácsrendszer kedvezően hatott a gazdasági élet fejlődésére, a népesség számának növekedésére. A várost övező pusztákat királyi adománylevelek

3 juttatták Szeged birtokába. A lakosság együttesen birtokolta és eleinte legelőnek használta fel. Fűben* nem fizettek, csak a pásztorok kommencióját

5 kellett rendezni. A múlt század közepén még szabadon foglalták el a homokot, tehát tudatosság nélkül éltek a királyi ajándék lehetőségével. Ki mekkorát jelölt ki magának, a nevére írták, csak az adót kellett megfizetni. Mind a mai napig ingenös főd névvel illetik. Kukoricával, rozzsal, paprikával

6 is eredményesen kísérleteztek rajta. Természetesen a puszta leghitványabb része volt. Később a város közös, eszmei birtoknak tekintette és bérföld formájában hasznosította. Máig is érdekes probléma, hogy a városnak juttatott királyi ajándékot miért nem osztották föl a lakosok között, milyen indíték vezette őket az eszmei, közös birtoklásban. Annyit megjegyezhetünk, hogy ebben az időben a föld értéke csekély és a lakosság lélekszáma alacsony. Korántsem volt olyan igény a föld birtoklására, mint később, amikor a túlnépesedés következtében, a századforduló táján egész rajok keltek útra a szélrózsa minden irányába, hogy életteret keressenek maguknak. így jelentékeny számban találhatók szegediek Kiskunhalas környékén, Bócsán, Tázláron, Harkakötönyben, a Tiszántúlon Újkígyóson, de román és jugoszláv területen is zárt egységben vannak szegediekből települt falvak.

7 A városból eleinte kijártak a földet megmunkálni és ideiglenes szállásokon húzták meg magukat. Munkájuk végeztével hazajöttek, előjöttek. Lassan települtek a tanyák, amelyek eleinte egész Alsótanya területén eggyel induló sorszámot kaptak. A mai legidősebb nemzedék még emlékszik erre.

8 Később kisebb egységekre osztották a területet és a tanyaszámok ennek megfelelően alakultak. 1 Szegedtől DNy-ra elterülő, korábban a város tulajdonát képező hatalmas pusztának a neve, amelyet később nagyobbrészt alsóvárosiak népesítettek be. 2 Szegednek a XIX. századig különálló városrésze. Török időkben a magyar élet kontinuitásának biztosítója. A többi városrész: Palánk vagy Belváros, Felsőváros, Rókus. 3 Reizner János: Szeged története IV. Szeged, 1900. — 1247. IV. Béla 1—2. — 1409. ápr. 14.; 1431. okt. 21. Zsigmond 18—32. — 1462. aug. 17.; 1473. nov. 9. Mátyás 57—69. — 1631. nov. 5. II. Ferdinánd 174. — 1715. nov. 13.; 1717. dec. 9.; 1719. máj. 21. III. Károly 289—309. 4 Legeltetésre kiadott állat díja egy évre. 5 A pásztorok élelmezésére szolgáló természetbeni bér. 6 Bálint Sándor: A szegedi paprika, Budapest, 1962. 22—41. 7 Bálint Sándor: Szegedi szótár, Budapest, 1957.

1. k. 568. Továbbá e dolgozat írójának szülei is Mórahalomról vándoroltak a századforduló után a Kiskunhalas melletti Harkakötönybe. 8 Idősb Pálfi Ferenc, Mórahalom. 9* 131