A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Csongor Győző: Szegedi munkásmozgalmak a XX. század elején

Az antialkoholista munkások azt akarták, hogy kiharcolják a város tanácsánál a korcsmák vasárnapi zárvatartását. * Összefoglalva az elmondottakat megállapíthatjuk, hogy Szegeden a szocialista mozgalmaknak három csoportosulása is volt: a munkás szabad iskola, a Marx asztaltársaság s az Antialkoholista Munkások Egyesülete. Tagjaiknak lelkes törekvése igazolja, hogy a mozgalmaknak a század elején számottevő' erői voltak. Élénk és erőteljes mozgalmi élet kezdett kialakulni Szegeden. Egyre gyakoribbak a rendőrséggel való összeütközések pl. Wéber István nyomdász egyévi, Széli Mihály párttitkár félévi államfogházat kapott. A mozgalom soronkövetkező feladatai a községi politikában (ebben Szeged úttörő az országban), a tudományos oktatás rendszeresítésében s a szövetkezeti mozgalomban jelölhetők meg. Újabb erőknek, köztük az oroszországi emigráns/Eidus Bentiánnak/és jóval később, a világháború idején Belocerkovszkij Antalnak~aTrraTïkasmozgalomhoz kapcsolódása növelte a mozgalom ¥• forradalmisággal telítettségé

t. ~~~ ~ //Ce Tanulmányunkban olyanokról volt szó, akik több-kevesebb szerepet vállaltak t^ja munkásság harcaiból, s akikről mindezideig semmit, vagy érdemükhöz mérten nagyon keveset olvashattunk. Ha nem is volt Szegeden Galilei-pör, itt is voltak akik „más rendet láttak az égen", s akik közül csak kevesen kerülhették el az ellenforradalmi terror idején Horthyék bíráskodásait. Csongor Győző 216