A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Merényi László: Háborúellenes és demokratikus mozgalmak Csongrád és Csanád megyékben 1912–1913 folyamán

HÁBORÚELLENES ÉS DEMOKRATIKUS MOZGALMAK CSONGRÁD ÉS CSANÁD MEGYÉKBEN 1912—1913 FOLYAMÁN I 1912. októberében tört ki az első világháború előtti nemzetközi politika egyik legfontosabb válságos eseménye: az első balkáni háború. Szerbek, bolgárok, görögök és más kis nemzetek igazságos, felszabadító harcot folytattak a török szultáni zsarnokság ellen. A hősiesen küzső balkáni országokat azonban az a veszély fenyegette, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia hátbatámadja őket. Bécs finánctőkés-nagybirtokos körei a félsziget leigázására törekedtek, s ennek érdekében világháború kirobbantásától sem riadtak volna vissza. A balkáni háború időszakában (1912. október és 1913. május között) többízben fennállt annak veszélye, hogy a Monarchia hadat üzen a tőle délre levő kis független államoknak. E sötét terveiben Bécset készségesen segíte+te a Magyarországon hatalmat gyakorló Tisza—Lukács-féle kormányzat. Háború veszélye fenyegette hazánkat. Magyarország lakossága 1912. őszén nagyarányú tiltakozó mozgalmat indított a bécsi agressziós tervek ellen. A munkásosztály vezetésével (kispolgári, értelmiségi és egyes nagybirtokos csoportok bevonásával) széleskörű nemzeti összefogás jött létre a béke és a demokratikus jogok érdekében. Bár a hazafias, kormány- és háborúellenes gyűlések, tüntetések és sztrájkok önmagukban természetesen nem tudták volna megakadályozni az agressziót, jelentőségük mégis nagy, mert megmutatták népünk ellenkezését az imperialista vérontás tervei ellen. Az 1912. október és 1913. május közötti ellenzéki politikai rendezvényeken a béke kérdése volt az alapvető; ez persze nem jelenti azt, hogy nem foglalkoztak az ország demokratikus átalakításának hagyományos problémáival.

1 Ezen időszak nagyarányú háborúellenes és demokratikus mozgalmaiból az akkori Csongrád és Csanád megyék lakossága is kivette részét. Ezen a területen 1912-ben már fejlett munkásmozgalom volt. Ennek központját természetesen e vidék legnagyobb s egyúttal iparilag viszonylag legfejlettebb városa: Szeged képezte. Ugyancsak jelentős szocialista mozgalom tevékenykedett a csongrádi ipar másik centrumában: Hódmezővásárhelyen is.

2 Az akkori Csanád megye székhelyén: Makón is eleven volt a szociáldemokrata szervezkedés. Ugyancsak figyelemreméltó a földmunkásság szocialista mozgalma, mely a múlt század vége óta erős volt ezen a vidéken is. Különösen Szentes és Csongrád városokban volt ez észlelhető. A Csongrád és Csanád megyei szociáldemokrata szervezetek általában az országos pártvezetőség irányvonalát követték, attól lényegesen sem jobbra, sem balra nem tértek el. 1 Az 1921—13. évi háborúellenes mozgalommal részletesen foglalkozik a szerző kandidátusi disszertációjában. (Megjelenés alatt az Akadémiai Kiadónál.) 2 Párttötréneti Intézet Archívuma (a továbbiakban PTIA) A XV. 1(1907)3 (áttekintés az 1907—1913. közötti hódmezővásárhelyi tevékenységről) 217