A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Juhász Antal: A tanya néprajza Tömörkény István műveiben

A szegedi tanyákon is ismerik az „ördögi tudomány" kézfogással történő átadását. A tudós ember addig nem bír meghalni, amíg tudományát valakire át nem ruházta. A kézfogáskor az átadó azt szokta mondani: „négyön vöttem, négyön adorrí\ Ha nincs kinek átadni a tudományt, a haldoklónak söprűnyelet nyomnak a kezébe. Aki ördögi tudománnyal rendelkezik, az tud a holtakkal beszélni, le tudja hozni pl. a fiastyúkot az égről, hívására a fa villa az udvarról beballag a szobába. (8:165) A boszorkányhittel kapcsolatban egy-két megjegyzése van: a boszorkány öreg reves fák korhadt üregében tartózkodik és viharos éjszakákon a rohanó fellegekben lehet látni. Ellene ajánlatos faragott fát tenni a padlástetőre és a kaszát kidugni a padláslyukon. (4:147) A föld alatti kincsek lelőhelyét a hiedelem szerint láng mutatja meg. A kincseket nehéz kiásni, mert „lent hét fekete ember ül a fordított vályún, amely a kincseket takarja...'" Ezért csak úgy áshatok ki, ha vér folyik a gödörbe. Egy kinti vélemény szerint asszonyt kell föláldozni, hogy sikeres legyen a kincsásás. Tömörkény itt utal a Kőmives Kelemenné történetével való párhuzamra. (4:463) Más helyen a kincsről ezeket írja: „legalább egy birka és hat kakas véráldozata kell hozzá, hogy a kincseket a föld magából kiengedje, mert a kincseken a hét fekete szent ember ül." (7:438) Más hiedelem szerint a föld mélyében fekvő kincset csak szűzlány láthatja meg, ha tükörüvegen néz keresztül. (4:471) Akad ember, aki ha a kocsikerék végiglyukán át bekiált a szabadkémény kürtőjébe, hazatér az elkódorgott borjú. (7:438) A paraszti hitvilágban jelentős helyet foglalnak el a rontások miatti babonás szorongások. A rontás elhárítására szokás szombati napon a Boldogasszony képe előtt mécsest gyújtani, és éjszakára az ereszét küszöbére keresztbe tenni a nyírfasöprűt. (5:171) A szőlő fagytól, rontástól való megvédése céljából ősszel a szőlőföldbe szent szenet szokás elásni. (4:464) Régi néphit, hogy a szülőanya sirató könnye mind elhalt kisgyermeke sírjába folyik. (8:174) A kutyavonítás azt jelenti, hogy a kutya „lelket lát" (halálozás esetén). Pl. elhagyatott, üresen maradt tanyán vonít a kutya. (5:59) Halottat jelent az is, ha valaki álmában a szobában fekete koporsót lát. Temetéssel kapcsolatos hiedelem, hogy a halott lelke a temetési menet utolsó kocsija fölött repked. (3:485) A tanyai népben él az a babonás szorongás, hogy „amely határon halottat szállítanak keresztül, annak a termését elveri a jég." A hiedelem mélyen gyökerező hatására mutat, hogy a szegedi határban többfelé megtámadták a halottas szekeret. A támadás megakadályozására a halottas kocsit letakarva, elől-hátul vasvillás emberek kíséretében indították útnak a tanyáról. (7:237) A szegedi tanyákon azt tartják, hogy a nyugat felől szálló felhők hozzák a jégesőt. Ilyenkor a tanyai asszonyok a tisztaszobabeli Mária-kép előtt sietve gyertyát gyújtanak: így kérnek segítséget a jégeső ellen. (4:282) A néphit szerint a szivárvány arra való, hogy az égből lehullott felhők helyébe a tavakból a vizet fölszívja. (8:173) Régen a márciusi hó olyan ritkaság volt, hogy lányszépítő szernek tartották. (7:236) A tanyai nép nagy jelentőséget tulajdonít az időjóslásoknak, amelyek legtöbb esetben tapasztalati tényeken alapulnak. Ha nyáron a tanya mögül a „kényók (kígyók) fütyülnek", esőt jelent. (2:316) Ha itatáskor a barom játékosan ugrálni kezd, másnapra nagy szélvihar lesz. (2:317) Följegyzi a közismert Mátyás napi időjóslást és a Mátyás—Gergő—Bedének napi időjárás eredetéről szóló népmondát. (2:314) Ha az ökörfarkkóró szára teli van virággal, abból hideg télre következtetnek. (3:484) 91