A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)
Merényi László: Háborúellenes és demokratikus mozgalmak Csongrád és Csanád megyékben 1912–1913 folyamán
ki a republikánus gondolatok mellett a békéről is beszélt. 154 A csongrád-csanádi polgári baloldal e magatartása elismerést érdemel annál is inkább, mert az országban másutt a függetlenségiek és más haladó erők nem használták fel május 1 alkalmát antimilitarista aktivitás kifejtésére. Érdemes megemlékezni a haladó írók magatartásáról, kik e válságos időszakban felemelték szavukat a békéért. Ady Endre (kit Csongrád és Csanád haladó értelmisége és ifjúsága is nagyon szeretett) május 1-én tette közzé „Az izgága Jézusok" című versét. 155 „Vörös Krisztusoknak izgága tavaszi hadját" várja, s ebben (a rá jellemző szimbolikus módon) arra is céloz, hogy a hatalmon levők most egészen másfajta ellentétes célzatú „hadra" készülnek. Móra Ferenc május 4-én jelentette meg Stikli című írását. Gúnyos hangon céloz arra, hogy új jégkorszak köszönthet be: „Európa sütheti a puskáit, ágyúit, páncélhajóit. Befűthet velük és akkor is Grönland marad. Megfagyaszthatja a királyait, a diplomatáit, és a hadvezéreit." 156 Ez az írása a gúny fegyverével küzd a militarizmus ellen. A köztársaságiak egyik (egyébként nem túl tehetséges) költője: Hajnóczy Sándor pedig a hódmezővásárhelyi folyóiratban megjelent „Mikor imádkozom" című versében az idegen érdekekért háborúba kergetett magyar fiatalokról ír látomásszerűen: 157 „...Mikor önfiamat látom Idegen lobogót hordva, Futni tiprón, tűzbe, harcba, Némán, gyáván, mint egy barom. „Állj meg, ne fuss, őrült sereg, Hisz hajlékod tiprod vadul!" Imádkozom, könnyem pereg És kezem ökölbe szorul..." A szkutari válság szerencsére háború nélkül oldódott meg. Az imperialista hatalmak még nem készültek fel egy világháborúra. Ezért e válságos problémát sikerült megegyezéssel rendezni. Május közepére ilymódon erősen enyhült a nemzetközi feszültség. Az ország közvéleményének figyelme ismét a belpolitikai kérdések felé fordult egyoldalúan. (Megjegyzendő, hogy 1913. április—május folyamán a szkutari válság kapcsán hazánkban nem volt olyan erős a tömegek háborúellenes aktivitása, mint 1912. őszén. Az általános sztrájk leszerelése most nagyon megbosszulta magát...). Csongrád és Csanád megyékben május hónap folyamán már a politikai rendezvényeken a béke kérdése úgyszólván lekerült a napirendről. Ez jellemző a május 18-i hódmezővásárhelyi gyűlésre is. Itt a szónokok a kormányt támadták, s követelték a törvénytelenségek felszámolását és az általános választójogot. 158 Előzőleg Makó május 15-i városi közgyűlése ítélte el Tiszáék tetteit, főként a köztársasági kongresszus elleni terrort. 159 Május 23-án Szeged munkássága megemlékezett az egy év előtti „vérvörös csütörtök" évfordulójáról, s ezen ünnepség keretében az elmúlt esztendő munkáját is értékelték. 160 Sajnos, ezekben a hetekben e vidék szocialistái részéről más megmozdulásra nem is került sor. 154 Népszava 1913. május 3. 155 Népszava 1913. május 1. 156 М5 га i_ m _ 465 # i # (E Z a c ikk a Szegedi Naplóban május 4-én jelent meg.) 157 Magyar Közt. 1913. május 14. 25. 1. 158 Pesti Napló 1913. május 20. 158 Makói Független Újság 1913. május 16. 180 Népszava 1913. május 28. 234
