A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Merényi László: Háborúellenes és demokratikus mozgalmak Csongrád és Csanád megyékben 1912–1913 folyamán

Február elején a köztársasági párt nagy erkölcsi győzelmet aratott. Szegeden ugyanis ekkor volt Nagy György bírósági tárgyalása. „Izgatással" és néhány más — elég mondvacsinált — váddal illették. A tárgyaláson NagyGyörgy bátran védte republikánus elveit.

86 Az esküdtbíróság — mely helyi iparosôk~boî~allt és elnöke a haladó gondolkodású Berger Mór v

olt — egyhangúlag felmentette a köztársaságiak vezérét.

87 Nagy Györg'yöt megjelent hívei megéljenezték, majd a Tisza-szállóban valóságos kis ünnepélyt rendeztek tiszteletére.

88 Érdekes megjegyezni, hogy a szegedi pert nemcsak az ország haladó közvéleménye figyelte, hanem annak híre még Bécsbe is eljutott. A háborús uszító Ferenc Ferdinánd-klikket Nagy György erkölcsi sikere kellemetlenül érintette. Február 10-én már panaszt akartak benyújtani a szegedi bíróság ellen (!), „nemcsak azért, mert a vádlott büntetlenül távozott, hanem különösen azért, mert ezzel az esküdtszéki tárgyalással a széles tömegek figyelmét felhívták országszerte a republikánus mozgalomra."

89 (A panaszt aztán mégsem nyújtották be, hanem más eszközökre gondoltak a köztársaságiak ellen.)

90 A mozgalom az ország más részein is aktívan tevékenykedett. Februárban a párt fellépett a budapesti ferencvárosi kerületi választásokon is.

91 Mozgalmuk külföldi visszhangja egyre nagyobb lett. Különösen élénk propagandát fejtett ki párizsi fiók-szervezetük.

92 Februárban az Egyesült Államok földjén megalakul új

abb fiók^ szervezetek üdvözölték a hódmezővásárhelyi pártközpontot.

93 Február 17-én az Olasz Köztarsasági Párt vezetőségének levele érkezett meg, melyben nagyrabecsüléséről biztosította a magyar republikánusokaft

^Jiíágy György p

ártjának külföldi kapcsolatai időnként a Monarchia diplomáciai képviseleteit is zavarták. így márciusban a köztársaságiak párizsi fiók-szervezete tiltakozott a Monarchia ottani követségének magyarellenes magatartása ellen.

95 Ferenc Ferdinándék klikkje ebben az időszakban is vigyázó szemeket vetett Hódmezővásárhelyre. Egy február 17-i jelentésük a köztársasági eszme terjedése miatt panaszkodott. „Az eszme gazdag táptalajra talál Magyarország mai politikai viszonyai között" — állapította meg.

96 „Túlságosnak" vélte a jelentés a magyar sajtószabadságot. Aggodalommal emelte ki a mozgalom külföldi visszhangját; „speciálisan Franciaországban és Olaszországban kísérik érdeklődéssel". Végül kifejezte meggyőződését: meg kell találni a megoldást, hogy „ezt a terjedő republikánus szervezkedést a császári és királyi kormányok minden rendelkezésükre álló eszközzel leküzdjék és elnyomják."

97 Ferenc Ferdinándék a budapesti munkapárti kormányt is figyelmeztették, hogy erélyes intézkedésekre van szükség, mind az általános sztrájk elhárítására, mind a republikánusok elnyomására.

98 Tiszáék és Lukácsék (akárcsak előzőleg ősszel) most sem utasították el nyílt beavatkozást hazánk belügyeibe... Március elején kritikus napok következtek be. Már nem sok idő választotta el az általános sztrájk tervezett kezdetétől. A haladó erők Csanádban és Csongrádon 86 Szegedi Friss Újság 1913. február 7. 87 Bónis i. m. 63—64.1. 88 MKFF 1913. 1014. 89 U. o. 90 Tervük az volt, hogy a magyar kormányzat lépjen fel erőszakkal a köztársaságiak ellen. Erre később Makón sor is került. (Erről a következő fejezetben lesz szó.) 91 OLBMR 1913/217. 92 Magyar Köztársaság 1913. január 14. 17—18. 1. és 1913. március 14. 29.1. 93 Magyar Közt. 1913. március 14. 28—29. 1. 94 Magyar Közt. 1913. március 14. 2—3.1. 95 OLBMR 1913/217. 96 MKFF 1913. 5746. 97 U. o. 98 MKFF 1913. 1366. és 1568. 15* 227