A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Merényi László: Háborúellenes és demokratikus mozgalmak Csongrád és Csanád megyékben 1912–1913 folyamán

Ugyancsak jelentős szerepet játszott 1912-ben Csongrád és Csanád megyék politikai életében a polgári demokratikus ellenzék. Legnagyobb mozgalma volt országos viszonylatban a Justh Gyula és Károlyi Mihály vezette „Függetlenségi és 48-as Párt". Ez a párt elég népszerű ezen a vidéken (hol a haladó szabadságharcos hagyományok oly elevenen éltek és a „Szeged népe, nemzetem büszkesége" kossuthi mondásra úgyszólván mindenki szívesen emlékezett.) Maga Justh Gyula Makó város országgyűlési képviselője volt. A párt makói lapja: a Makói Független Újság tekintélyében túllépte a helyi kereteket, és országos viszonylatban figyelemre méltatták. Ugyancsak a függetlenségieket támogatta a polgári baloldali Szegedi Napló is. Szerkesztője a már ekkor ismert haladó író: Móra Ferenc volt.

3 Az itteni baloldali mozgalmak legérdekesebb színfoltját a köztársaságiak jelentették. Ok voltak Magyarországon a világháború előtt az egyedüliek, akik nyíltan hirdették hazánknak a Habsburgoktól való teljes elszakadását. E bátor poli'ikai csoport munkáját még érdekesebbé teszi, hogy központjuk (más pártoktól eltérően) nem Budapesten, hanem éppen ezen a vidéken: Hódmezővásárhelyen volt. Itt adták ki folyóiratukat: a Magyar Köztársaságot is.

4 Vezetője Nagy György itteni ügyvéd, országgyűlési képviselő volt. Legfőbb támogatójának, a mozgalomban szinte jobbkezének a kiváló makói politikus, közíró és tudós: Espersit János tekinthető.

5 Az országos pártalakulás éppen a tárgyalt időszak előestéjén: 1912. szeptember 7-én történt Budapesten. Az országos pártvezetőségben — Nagy György elnökön és Espersit János alelnökön kívül — elég sokan képviselték Csongrád-Csanádot. Legjelentősebb közülük a gazdasági ügyek felelőse : Szabó Imre hódmezővásárhelyi tanító.

6 A párt országos szervezkedését és folyóiratának szerkesztését továbbra is Hódmezővásárhelyen intézték. Ezért Csongrád-Csanád 1912/13. évi története bizonyos fokig összefügg a Magyar Köztársasági Párt akkori működésével. II 1912. ok+óber elején érkeztek az első háborús hírek a Balkánról. Egy csapásra ez a probléma került most a közérdeklődés középpontjába. Ez figyelhető meg a Csongrád-Csanád megyei politikai életben is. A haladó közvélemény itt is határozottan elítélte a hivatalos körök által terjesztett háborús hisztériát. „Népünknek semmi szüksége sincs háborúra."

7 „Nincs semmi keresnivalónk a Balkánon!"

8 „A bécsi hatalmasoknak meg kell érteniük: a magyar nemzet békét kíván!"

9 —- ilyen és ehhez hasonló kommentárok gyakran láttak napvilágot az itteni demokratikus sajtóban is. Különösen éles hangon írtak a haladó lapok Ferenc Ferdinánd trónörökösről, aki az azonnali háborút kívánó osztrák politikusok és tábornokok pártjának élén állt.

10 Elsőnek a szervezett munkásság mozdult meg a békéért. Október 6-án országszerte mindenütt tartottak szociáldemokrata gyűléseket a háború ellen. Szegeden 3 Vajda László: Móra Ferenc, a vezércikkíró. A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve 1959. I. köt. 91—103. 1. 4 A Magyar Köztársaság folyóirat 1911. óta jelent meg Hódmezővásárhelyen. Minden hónap 14-én jelent meg, hogy ezzel is emlékeztessen 1849. április 14-re, a trónfosztás napjára. 5 Péter László: Espersit János (1879—1931) Bp. 1955. Akadémiai Kiadó 14—16. 1. 6 Bónis György: Nagy György és az 1914. előtti magyar köztársasági mozgalom. Bp. 1962. Akadémiai Kiadó. 48. 1. 7 Szegedi Napló 1912. október 4. 8 Makói Független Újság 1912. október 6. 9 Szegedi Napló 1912. október 13. 10 Makói Független Újság 1912. október 10—11—15. 218