A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Dankó Imre: Kallós Ede emlékezete

lettek, sikereket értek el. Innen van az, hogy egyre-másra kapta a megrendeléseket. 1891-ben készítette el Irányi János síremlékét. 1896-ban leleplezték Gyulán Erkel szobrát.

6 A hét milleneumi emlékmű közül ő csinálta a pusztaszeri és a zoborhegyi emlékműveket. 1897-ben különösen szép eredményeket ért el, ekkor állították fel Kölcsey szobrát Nagykárolyban, Szent István szobrát Palánkán. 1899-ben leplezték le Bessenyei György szobrát Nyiregyházán, majd pedig 1903-ban Kossuth szobrát Hódmezővásárhelyen és kevéssel utóbb Makón. Külön kell szólnunk síremlékeiről. Az 1902-ben készített Kozma síremlékét, melyet a Műcsarnokban kiállított, Rökkdíjjal töntették ki. Sikere valóságos lavinát indított el. Megrendelést megrendelés után kapott; gyors egymásutánban készültek síremlékei. 1904-ben Erkel Ferencnek, 1905-ben Jankó Jánosnak készített síremléket. Hamarosan követte a többi: a Tóth Lászlóé, Vadnay Andoré, Bartha Miklósé, Irányi Dánielé és Falk Miksáé. Tőle származik a Kerepesi temető nagyszabású Bánffy-svcemXékQ is. Közben természetesen az emlékműszobrászattal sem hagyott fel; 1904-ben készült el budapesti Irinyi szobra, 1908-ban Teles Edével közösen készítette a budapesti Vörösmarty szobrot és végezetre 1939-ben leplezték le budapesti Kölcsey szobrát, mely a régebben készített nagykárolyi szobra finom utánérzése. A Magyar Nemzeti Galéria tizenegy alkotását őrzi: a Bessenyei szobor 59,5 cm magas alumínium és egy 60 cm magas bronz változatát; Bessenyei György 57 cm magas bronz fejét; a Dávid с szobor 179 cm magas bronzalakját; Fekvő nő (21,5 cm magas, bronz és terrakotta); két Kölcsey Ferenc (44,5 cm magas, gipsz és 27 cm magas, terrakotta); Madách Imre (32,5 cm magas, bronz); Ráth Károly (61 cm magas, bronz); Szent János (24 cm magas terrakotta) és Úriasszony feje (31 cm magas, bronz) című szobrokat.

7 A monumentálishoz való vonzódásával magyarázható, hogy épületszobrászattal is foglalkozott. О készítette például, többek között, a marosvásárhelyi kultúrpalota szobrászati elemeit. Mint emlékszobrász, nagy tökélyre fejlesztette a hasonlóságot. A hasonlóság, mint művészi eszköz, mód s egyben igény, különösen szépen mutatkozik meg arcképdomborművein. Ilyet igen sokat csinált, legnevezetesebbek a Tóth László festőművészről, //. Rákóczi Ferenc fejedelemről, Prohászka Ottokár püspökről és Márkus Géza színigazgatóról készítettek. A főváros Ferenc József jubileumi díjjal tüntette ki annak idején, különös tekintettel arcképeire. Kallós Ede „meleg kedélyű férfi volt, akinek elméjét és kezét egész munkásságában mindig tiszta művészi szándékok vezettek".

8 Művészi fejlődése későbbi szakában mindinkább elhagyta a francia hatásokat, a párizsi impulzust. Egyre inkább kialakította sajátos művészetét, melyben Lyka Károly szerint „a plasztikára való rendületlen törekvés, a bensőséges munka kultusza, a meg nem alkuvás maradt meg irányító erőnek".

9 Szűkebb hazája szempontjából nem közönbös rámutatnunk arra, ahogy Kiss Lajos egyik leveléből idézte, hogy szülővárosa, a művészetet teremtő vásárhelyi miliő alakította, formálta művésszé. Ezzel a vásárhelyi humuszba gyökerező szemlélettel alakult át művészete, ez oldotta fel a francia hatást és tette annak jellemző könnyedségét hazaivá, sok esetben jellegzetesen Kallósivá. Kiss Lajos írja, hogy Kallós Ede életében nagy szerepük volt a gyermekkori benyomásoknak, átélé6 Dankó Imre: Kallós Ede Erkel szobra. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubileumi Évkönyve 1960. 117—119. 7 A Magyar Nemzeti Galéria állagjegyzéke l/a. Bp. 1959. 768—778. tételek a 223—226. oldalakon. 8 Lyka Károly: Szobrászatunk a századfordulón. Bp. 1959. 27. 9 Lyka K. i. m. 26. 169