A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Dömötör János: Tornyai Baján

125. A sógor 126. A sámsoni csárda télen 127. A polyvás mellett 128. Délben 129. Arckép-vázlat 130. Búza mellett 131. Elbeszélést hallgatók 132. Nyári felhő 133. Nyári felhő 134. Kint a pusztán 135. Legelésző lovak 136. Legelésző lovak 137. Csönd 138. Eső után 139. Boglya 140. Nyári délután 141. Nyári vihar 142. Polyvás 143. Polyvás ludakkal 144. A szellő 145. Toldi Miklós lova 146. A kanász 147. Szeles idő 148. Népoktatás a tanyán. Kovács S. Aladár tulajd. 149. Népoktatás a tanyán. Imre József dr. tulajdona 150. Hangulat 151. Hangulat 152. Szélben 153. Nyári jászol mellett viharban 154. Az öreg templom (Ref. egyház tulajdona). 155. Az öreg templom kapuja. (Ref. egyház tulajd.) 156. Tiszaparti halász kunyhó (özv. Dobossyné úrnő tulajdona) 157. Lenyugvó nap (vázlat, özv. Dobossyné úrnő tulajdona.) 159. Nyugalom (elkezdve). 159. Kacsák 160. A nemesi diploma (Kovács S. Aladár tulajdona) 161. Tanulmány-fej Aquarellek, rajzok, fényképek stb. Ára 50 К 50 60 50 50 50 300 50 50 50 50 80 50 20 20 50 50 50 50 50 50 50 100 20 20 50 50 50 40 II. MELLEKLET Tornyai Jánosnak! Kedves Barátom! Somogy országából, egy kis falu temetőkápolnájából írom levelemet, hogy igazoljam magam a Te kiállítási megnyitódról való távolmaradásért. Te tudod, hogy távol lennem Szt. Vendel kápolna freskóinak 20-áig való megfestése kényszerít. Nem tudja azonban sok más szemlélődő bajai barátunk, a műszerető közönség, aki esetleg tüntetésnek minősíthetné ezt, holott esetleges távollétem talán csak javadra szolgál. Mert ugyanis lelkiismereti kérdést kell ma már csinálnom abból, hogy egy kiállítást én méltassak, vagy ne. Mint égett tollú madár óvakodom tintába mártani pennám. Pedig köztünk maradjon a szó — Rólad szívesen írnék így a látatlanban is kritikát, mert ismerem művészetedet, ismerem a művészt, akit az ifjak félve kerülnek, mert elviszed előlük a díjakat. Vájjon nem okosabb-e hallgatnom és Szt. Vendelhez fordulnom, hogy áldó kezével a művészbárányát vegye pártfogásába és barátját: Téged, aki ezt a kis durva tréfát nekem megbocsátod. À lényeg azonban mégis az, hogy tudassam véled, hogy lélekben ott vagyok a Te művészi szép kiállításodon, ott a sok ünneplő között és mint máskor is szívesen szóltam érdemes képek Baján maradása érdekében: most is, éspedig hangsúlyozottabb mértékben tenném ezt a Te nagyrabecsült művészi alkotásaidért. Kívánok neked, Bajának, minden műpártoló vásárlónak sok szerencsét, hogy ha hazamegyek, Néked és a kedves bajaiaknak is gratulálhassak. Gölle, 1928. okt. 4. Szeretettel köszönt Éber Sándor 16 4