A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Tésikné K. Márta: A Dél-Alföld férfi fehérruhái

hátul levágottak, a szélén egy tűzőöltéses sor fut körül. A szokásos lerakás helyett ezt az inget egy kétrétű, a derék felé keskenyedő mellrész díszíti. A derék ráncolása helyett ingünkön négy ujjnyi széles, mély kettős hajtást találunk. A mellrész és a hajtás találkozását sima pánt fedi, szélét tűzőöltéssel varrták körül. Gallérja egybe­szabott, csapott végű, szélén tűzőöltéses díszítő sor, ugyanevvel jelölték a nyakpánt és a gallér határát. Ujjai aránylag szűkek és rövidek, fél szélből készültek, be varrásu­kat a vállaknál egy sor tűzőöltéssel díszítették. Ujja vége keskenyen szegett. Elején négy darab fehér porcelán gombbal zárul. Páhája kicsi, 3 cm-es. A vászon szélessége 86 cm. Ny(ak)b(őség) : 39, d(erék)h(ossz) : 65, d(erék)b(őség) : 172, u(jja)h(ossza) :46, ú(jja)b(őség) : 80 cm. 2. 53.275.1. ltsz. Kiskunfélegyháza (I. t. 2.). Lobogós ujjú, derekas ing, galléros. Fehér gyolcsból készült. Vállfoltja majdnem derékig ér, sarkai legömbölyítettek, szélei tűzőöltéssel varrottak. A mellrészt díszítő hajtások a szokásostól eltérően a közép felé nyílnak, a középrészt és a két szélső szélesebb hajtást szálvonással keretezték. A lerakás és ráncolás találkozását a derékon tűzőöltéssel körülvarrt sima, keskeny pánt takarja. A gallér egy darabból szabott, lekerekített, csak egy tűzőöltéses sor jelzi a nyakpánt és a gallér határát, s a gallér szélén is tűzőöltés a dísz. Az ujjak a vállnál két sor tűzőöltéssel vannak levarrva, végeit 2 cm szélesen szálvonással szegték. Az ing elöl öt darab lencsényi nagyságú fehér gyöngyház­gombbal záródik. Páhája aránylag nagy, 8 cm-es. A gyolcs szélessége 104 cm. Nyb: 38, dh: 66, db: 208, uh: 57, ub: 104 cm. 3. 50.165.1. ltsz. Hódmezővásárhely (I. t. 3.). Kézelős ujjú ing, galléros. Fehér gyolcsból készült. Vállfoltja derékig ér, a szélek elöl zeg-zugosok, melyeket két sorban tűzőöltéssel varrtak le, a hátsó sarkok lekerekítettek és a tűzőöltés egysoros. Mellrésze középen szálvonásos, ettől jobbra és balra sűrűn lerakott, három hajtás és egy kettős hajtás váltakozik egymással. A mellrész és az alsó ráncolás találkozá­sánál a derékon a hullámosan elhelyezett pánt csak a hajtások középső részét takarja. Gallérja két részből szabott, sarkos gallér, szélén egy sor tűzőöltés. Ujjai a derékhoz képest szűkek, fél szélből készültek. Az ujja bevarrását két egyenes és egy zeg-zug sor tűzőöltéssel varrták le. Végeit beráncolták és egy 5 cm széles kézelőbe fogva egy gombbal zárták. Az ing elöl nyolc darab fehér recés szélű porcelán gombbal záródik. Páhája aránylag nagy, 8 cm-es. A gyolcs szélessége: 148 cm. Nyb: 38, dh: 75, db: 296, uh: 55, ub: 74 cm. 4. 55.67.1. ltsz. Apátfalva (I. t. 4.). Kézelős ujjú ing, mely gallértalan, vagyis „csak alsó nyaka van". Fehér gyolcsból készült. Vállfoltja derékig ér, „varrott vállal" (vállán fehérhímzés, háromszög alakban). Széleit tűzőöltéssel varrták. Mell­részét egyenletesen lerakták, a gombolást 5 cm széles fehérhímzés borítja. A lerakás és a ráncolás találkozását a derékon 3 cm széles, fehér, szövött díszű pánt takarja. Gallérját egyenes pánt képezi, a felső szélén fehérhímzés fut körül. Ujjai teljes szélből készültek, a váll bevarrását egy tűzőöltéses sorral rögzítették. Végeit beráncolták és 5 cm széles kézelőbe fogták, melynek alsó részét fehérhímzés díszíti. Eleje öt darab apró sárga fényű gyöngyházgombbal záródik. Páhája kicsike, 3,5 cm-es. A gyolcs szélessége 142 cm. Nyb: 36, dh: 73, db: 284, uh: 53, ub: 142 cm. Ingeink hosszúsága 65—73 cm között van. Bőségük változó, a vászon széles­ségéhez igazodik. A bemutatott darabok közül csak egy képviseli a hétköznapi használatra készült ingeket (I. t. 1.). A többi finomabb, sokkal bővebb, ünneplő. A díszesebb, különleges gonddal készített darabok jegyingek lehettek, amint erre adataink is vannak. Ingeink begyűjtése az 1904—11 közötti időben történt, haszná­lati idejüket a XIX. sz. közepére tehetjük 10 . Ma is élő, idős adatközlőink elmondása 10 Az 53.275.1. ltsz. ing 1907-es leltárkönyvi bejegyzése: férfiing „jegying" 1859-ből. 114

Next

/
Oldalképek
Tartalom