A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)
Gallé László: A Tisza menti kövesgátak zuzmócönózisai
A TISZA MENTI KÖVESGÁTAK ZUZMÓCÖNÓZISAI A kutatás története A Tisza felső-, középső- és alsó folyásának Tiszabecstől Titelig, tehát az északkeleti országhatártól a torkolatig terjedő szakaszán 1928 és 1964 között végzett lichenológiai vizsgálataim során — az epifiton cönózisok tanulmányozásán kívül — felmértem a kőletesítmenyek zuzmótársulásait is. Behatóbban azonban csak 1957 óta, tehát a Tisza mente élővilága rendszeres kutatásának megindulása után vizsgáltam a folyópart és az árterületek epilith zuzmócönózisait. Ezeknek a cönózisoknak a tanulmányozására részben az a körülmény ösztönzött, hogy terméskőzetből vagy műkőből álló aljzat a megvizsgált alföldi területen ritka, részben az, hogy a Tiszakutató Bizottság által szervezett rendszeres kutatás megszervezése előtt a Tisza árterületéről kőlakó zuzmók csak szórványosan (ANTOS, 1930: 5 faj; GALLÉ, 1930:3 faj, 1939:45 faj), zuzmócönózisok pedig alig voltak ismeretesek (GALLÉ, 1930: Verrucarietum nigrescentis sub Placodietum murorum Szegedről, 1935: Caloplacetumcitrinae Csókáról, 1939 : Caloplacetum murorum, Caloplacetum decipientis, Verrucarietum nigrescentis Szegedről.) Az említett irodalmi adatok alapjául szolgáló kutatások inkább ftorisztikai és statisztikai irányúak voltak, a környezeti viszonyok vizsgálatára csak részben terjedtek ki. Mostani kutatásaimat éppen ezért a kőlakó zuzmócönózisok megjelenését erőteljesen befolyásoló ökológiai tényezők felmérése mellett végeztem. A vizsgálat módszerei Az epilith zumócönózisok vizsgálata alkalmával tekintettel voltam florisztikai összetételükre, termőhelyük földrajzi fekvésére, mikroklimatikus viszonyaira, a cönózisok környezeti igényeire és szukcesszió viszonyaikra. Cönológiai felvételeimet négyzetes módszerrel, két négyzetdeciméteres (=400 cm 2 ) kvadrátok alkalmazásával készítettem. A dominancia ( = D) értékek megállapítására ez alkalommal is a BRAUN—BLANQUET— FREY által ajánlott hatos skálát (H 5) alkalmaztam. A helyszíni felvételezés alkalmával kapott nyers táblázatok értékelése során csoportosítottam az osztály-, sorozat- és csoport-karakterfajokat, megállapítottam a növekedési ( = élet) formákat 1 , továbbá az egyes társulások genusmutatóját és homogenitását. A zuzmókon kívül tekintettel voltam a cönózisokra jellemző mohokra és virágos növényekre is. A mikroklimatikus vizsgálatok alkalmával megmértem a köves aljzat felmelegedését, nedvességviszonyait, expozícióját, dőlését, megvizsgáltam az aljzat felső rétegének összetételét és korát. 1 End = endolith típusú, Ex = exolith típusú, Cl = Cladonia típusú, Pa=Parmelia típusú, Pl= Placodium típusú, Sk = poros kérgű, Us=Usnea típusú zuzmó. 265
