A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Török László: A szegedi eklektika

sammenarbeit nicht gewährleisten; nach Verlassen der Akademie gingen die Wege der Architekten und der Künstler auseinander.")

46 Az akadémizmus szerepét nemcsak Szkalniczky miatt kell belátnunk. A hetvenes évek szegedi építészetében ezen túlmenően is jelentkezik majd. Már a Stüler Frigyes-féle Akadémia-épület nagy hatásának tudható be,

47 hogy az Ybl-i reneszánsz érdeklődés kapcsolatba kerül, sok magyar építész munkájában jól kivehető módon, a hellenizáló eklektikával. E kapcsolatnak két formája alakul ki. Az egyik közvetett, s mint Szkalniczkynál is, a reneszánsz formaelemeinek szűkszavú, szabatos, redukáló kezelésében nyilvánul meg. A másik, mint látni fogjuk, lényegében el is veti a reneszánsz eszközeit, ez a szorosan vehető építészeti akadémizmus. Szkalniczky 1865-ben terveket készít a régi képviselőházhoz Is, majd — már szegedi terve után — Koch H. társaságában, terveit egyúttal kivitelezve is, megtervezi a Petőfi Sándor utcai Posta és Távírda épületet (1873), a Sugár (ma Népköztársaság) út 48.és49., az Oktogon (ma November 7. tér) 3. és 4. sz. bérpalotákat (1872—73), majd az Egyetemi Könyvtár palotátját (1873—76). Úgy tűnik, hogy munkásságának legkiemelkedőbb pontja az Egyetemi Könyvtár mellett éppen a szegedi reáliskola. Az olasz quattrocento egyes elemeinek (így rusztikával, ill. egyszerű záróköves profillal kísért ablaknyílásoknak, felhasználásával tervezi meg a monumentális hatású épületet, amely összhatásában mégis inkább a hellenizáló ízű német és osztrák alkotásokhoz áll közel (4. kép). Ennek oka nemcsak a pil.aszteres tagolású, toszkán bejárat-keretezés, az alig plasztikus homlokzatformálás vagy a korrekt párkányok — hanem az erősen kiülő középrizalit magas, jellegzetes tetőépítménye is. Nem nehéz felismernünk, hogy az épület tömegformálásának mintaképe a Stüler Frigyes tervei nyomán felépült pesti Tudományos Akadémia palotája volt. Szkalniczky az Akadémia arány-képletének átvételére törekedett, noha nagyobb módosításokat is iktatott a mintakép koncepciójába. Az alacsonyabb — itt is, ott is földszint és két emeletes — horizontális tömegbe vertikális hangsúllyal vág bele a nagy kiülése miatt keresztirányúnak tűnő, mély bejárati ívekkel is hangsúlyozott, mindkét esetben öttengelyes és szintben kiemelt középrizalit.

48 Az Akadémiára utal Szegeden a sarkok armírozása, a félköríves záródású ablakok kizárólagossága, a rizalit második- és tetőemeletének kettőzött pilaszterei (melyek az Akadémia háromnegyedoszlopainak egyszerűsítései), a kiemelt rizalitot koronázó bábos attikafal is. De az előképtől eltér Szklaniczky, amikor elhagyja az oldalszárnyak pilasztertagolását, az igényeknek megfelelően a reprezentatív szintet s az azt jelző ablakokat egy emelettel feljebb helyezi. Azok kialakítását a kettőzött oszlopok lizénákkal való felcserélése révén tovább egyszerűsíti — ami végülis a Magyar Tudományos Akadémia s a Reáliskola közötti ,,rangkülönbség"-ből is ered. Mindent összevetve, mégsem beszélhetünk pusztán utánérzésről, vagy esetleg még tovább menve egy kompozíció lemásolásából keletkező épületről. A reáliskola épülete nemcsak hasonlít Stüler Akadémiájához. Attól el is tér, amennyiben már egy határozottabb rokonszenvet mutat a hellenizáló akadémizmus felé,

49 amelyhez pedig azelőtt Stülernek is igen aktív köze volt. "' Michael W. Alpatow: Geschichte der Kunst II. (Die Kunst der Renaissance und der Neuzeit). Dresden, 1964. 430. old. 17 Az Akadémia tervei mellett Stüler egyéb munkái is ismertté váltak ekkor. 18 Stüler eredetileg kiülő, árkádos kocsialáhajtót tervezett, ennek nyoma a szegedi megoldás is. 49 E hellenizáló érdeklődés legbiztosabb jelei éppen az ablaktalan tetőépítmény és a portikus oldalbejáratainak formája. 248