A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Török László: A szegedi eklektika

Korántsem ennyire könnyű feladat a kor másik jelentős szegedi építkezésének, a Széchenyi tér—Kárász utca—Klauzál tér közötti telektömbre épített Kiss Dávidháznak kapcsolatait meghatározni. Még építésének pontos idejét sem ismerjük. Csak annyi bizonyos, hogy 1872-ben már teljesen készen állott.

50 Építtetője, Kiss 10. Hajnóczy u. 9. sz., az első eklektizáló törekvések emléke Dávid, a szegedi polgári kapitalisztikus fejlődés egyik legnagyobb alakja, aki 1820 körül telepedett le a városban — s a kor ideálját beteljesítve — szegény munkásból lett gazdag ember. Több jótékony alapítvány létesítője

51 — életéről, tevékenységéről nem sokat tudunk azonban.

52 Vagyonának méreteiről fogalmat ad Reizner, amikor 50 Ezt a Széchenyi tér déli oldaláról 1872 nyarán készült vízfestmény tanúsítja. Itt a többi építkezéseknek még nyoma sincs. 51 Naivan, kevés használható adattal ír róla Krikkay Gusztáv: Szegedi fényképek. Szeged, 1889. Az általa közölt 1824-es letelepedésnek ellentmond a tény, hogy Kiss D. már 1822-ben tagja a szabadalmazott kereskedő-céhnek Szegeden. 52 Főgimnáziumi és egyetemi ösztöndíjalapítványairól Reizner i. m. 338. old., a kereskedelmi testületben elfoglalt állásáról uo. 499. old., mint a Kereskedelmi és Iparbank elnökéről 519. old. 249