A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)
Banner János: Reizner János és a szegedi múzeum
REIZNER JANOS ES A SZEGEDI MÚZEUM 1964. január 19-én volt hatvan éve, hogy a szegedi városi múzeum alapítója és első igazgatója, a Szeged környéki lelőhelyek céltudatos kutatója, Szeged igen jelentős helytörténésze és a kor színvonalán álló nagy szegedi monográfia írója, Reizner János meghalt. Emlékét saját maga örökítette meg történeti 1 , művelődéstörténeti, jogi, régészeti munkáiban 2 és abban a lelkiismeretes pontossággal készített leltárkönyvben (2—3. kép), amelyet 1883-tól 1904-ig vezetett, kezdetben egyedül, majd utódával, Tömörkény Istvánnal együtt, hogy később Móra Ferenc is ezen az úton haladva ebbe írja le, első s részben mindmáig egyik legjelentékenyebb ásatásának menetét, eredményeit. Síremlékét családja állíttatta, arcképét 1. kép a múzeum számára Nyilasy Sándor festette meg, de mind a városban, mind a múzeumban kőbe vésett emlékét hiába keressük 3 , pedig tudtunkkal ő volt az egyetlen olyan tudós, aki a város művelődéstörténetében jelentős nyomokat hagyott maga után és olyan, kora színvonalán álló várostörténetet írt, melynek alapján már soron volt, hogy — mint első szegedi születésű tudóst — a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába válassza 4 . Soká' gondolkoztam azon, leírjam-e az első és a régi Szegeden egyetlen férfiúról szóló való igazságot. Köztudomású ugyan, hogy itt minden kulturális megmozdulásnak főmozgatói abban az időben a kegyesrendiek vezetése alatt álló gim1 A régi Szeged. 2 kt. Szeged, 1884—1887. — Makó város története. Szeged^ 1892. — Szeged és Délmagyarország. Szeged, 1895. — A mindszent—algyői uradalom története. Budapest, 1896.— Szeged története. 4 kt. Szeged, 1896—1900. — Jogi és közgazdasági munkáit 1. a 12. j.-ben. 2 Ilyen irányú munkáinak bibliográfiáját 1. a 12. és 34. j-ben. 3 A Dugonics Társaság 1943-ban elhatározta, hogy a múzeum bejáratának két oldalán egy-egy emléktáblát állíttat. Az egyik Vedres István, a másik Reizner János emlékét és érdemeit örökítette volna meg. Sajnos, a huzavona, amely a törvényhatósági közgyűlésen is hullámokat vert — éppen a liberális Reizner körül — és a német megszállás megakadályozta a szép^ gondolat valósítását. A Dugonics Társaság ötven éve. Szeged, 1943. 347. 4 Ezt a feljegyzésre méltó adatot Móra Ferenctől, Reizner érdemeit mindenkor elismerő utódától hallottam, több ízben is. Ennek ellenére Reizner nevével, örök szép írásaiban alig-alig találkozunk. Régi szegediek с emlékezésében (1923) többekről emlékezve csak ennyit ír: „Reizner érdemeit is tisztán láttatja az időbeli térség." (Szegedi tulipántos láda 1. Budapest, 1936. 51.). — Még egy helyen szól róla: „Az intézet első igazgatója Reizner János volt (1881—1902) — tévesen 1882— —1904 helyett —, előbb a város főjegyzője és Szeged első nagy monográfiájának szerzője. Vérbeli tudós, erőskezű szervező, akinek vezetése alatt készült az első nagy katalógus (t. i. a Somogyi-könyvtárban), s aki eddigi szerény bérlakásából a kultúrpalotába telepítette át a könyvtárt. Nevéhez fűződik a múzeum megalapítása is, amelynek legrégibb osztályait, a régiség- és éremtárt, továbbá a szépművészeti gyűjteményt ő állíttatta fel." (U. o. II. 69. és Kiss F., Tonelli S., Sz. Szigethy Vilmos: Szeged. Magyar városok monográfiája. Budapest, 1927. 296—297. 3
