A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Marián Miklós: A Tiszai ártér téli madárvilága és gazdasági vonatkozásai

A TISZA ÁRTÉR TÉLI MADÁRVILÁGA ÉS GAZDASÁGI VONATKOZÁSAI A kevés csapadékú, fátlan Alföldön végigfolyó Tisza dús növényzetű árterén, galériaerdeiben jellemző madárvilág alakult ki. Legnagyobb alföldi folyónk madárvilágának megismerése jelentős tudományos érdek. Gyakorlati szempontból is fontos, hiszen a szalagerdők avifaunája erős hatást gyakorol a folyót környező mezőgazdasági területek kultúrnövényeinek kártevőire. Munkám a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával működő Tiszakutató Munkaközösség programjával összhangban készült.

1 Célja: 1. olyan, kvantitatív vizsgálaton alapuló, az ökológiai viszonyokat is figyelembe vevő értékelését adni az ártér egy tipikus szakaszán, télen fellelhető madárállománynak, melyből általános következtetések vonhatók le a Tisza déli folyásának ornis-ára; 2. a jelen állapot rögzítése, mielőtt az ártér életét gyökeresen megmásító humán hatású változások (duzzasztó művek építése, erdő- és talajművelési módszerek bevezetése, a fűzerdő gyorsan növő nyarakkal való kicserélése stb.) bekövetkeznének; 3. előbbiek alapján az elkerülhetetlen beavatkozáshoz néhány olyan adatot nyújtani, amelyek azt jó irányban segítik. A Tisza madárvilágáról eddig aránylag kevés értekezés jelent meg. Beretzk (1961), Kárpáti (1958) és Sterbetz (1957) munkáit kell megemlítenünk ezen a téren. A folyó téli madárvilágáról, tudomásom szerint, még nem készült tanulmány. A vizsgálatok helye, ideje és módszere A vizsgálatok helyének kiválasztásában több szempont játszott közre: 1. A próbaterületnek olyannak kellett lennie, amely a Tisza hazai alsó folyása mentén uralkodó átlagos viszonyoknak felel meg. Nem volt alkalmas tehát az olyan rész, amely túlkulturált, emberi lakótelepekkel beépített, de ugyancsak alkalmatlan volt egy, a természetvédelmi rendelkezésekkel óvott, aránylag ősi állapotban maradt ártéri szakasz is. 2. Mezőgazdasági területek vegyék körül, és lakótelepekhez közepes távolságra legyen. 3. Mindenféle téli időjárás mellett megtudjam közelíteni, hiszen többek között, az időjárásnak az állományra gyakorolt hatása is vizsgálat tárgyát képezte. 4. Emberi behatásoktól legfeljebb közepesen zavart legyen. E feltételeknek legjobban megfelelt a Szegedtől északkeletre, mintegy 7 km távolságban fekvő, a Tisza jobb partján, Tápé község és a Vesszősi gátőrház között húzódó ártér. Itt jelöltem ki 1958—59 telén a próbaterületet. (1. sz. vázlat) Földrajzi helve: Ész. : 46° 16', Kh. : 37°53' Tengerszint feletti magassága: 80 m. A terület hosszú1 Ezúton is köszönetem fejezem ki dr. Kolosváry Gábor akadémikusnak, a Tiszakutató Bizottság elnökének, aki támogatásával vizsgálataimat nagyban elősegítette. 287