A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Török László: A szegedi eklektika

a szegedi Eisenstatter-ház emeleti ablakszemöldökeinél látható.

19 Ugyancsak tágabb értelmezést nyer a parapet-mező. amelybe — visszaidézve a barokk tektonikus megfontolását; hogy e terület terheletlen, tehát ornamentálisan díszíthető — domborművű motívumok kerülnek. E díszítmények — mint az Eisenstatter-házon vagy a Kárász-u. 7. sz. háznál — moreszk-gótikus élményeket idéznek fel. Az állókonzolsoros csonka főpárkány a korábbi időkben nem terjedt el, feltűnése a klaszszicizmus nyugalmával és korrektségével szemben már a mély árnyékhatások, gazdagon plasztikus ritmusok előállításának romantikus igényét tükrözi. Amennyiben az ablakszemöldök konzolocskái a történeti stílusok értelmében stílustiszták voltak, a főpárkány konzoljai klasszikus előkép híján, protoreneszansz,

20 reneszánsz és barokk megoldások alapján készültek már. Közeli romantikus rokonságukat a Zsótér-kúria párkányában és az Eisenstatter-házon is szereplő íves mérmű-sor gótizálásában kell keresnünk. E második romantikus stíluscsoport határai nagyjából a Vajda-ház kötött megoldásaitól a Kárász-u. 9. sz. homlokzatképzésének szabadon modellált klasszicizmusáig terjednek. Lényegében az első két stíluscsoport mutációjának tekinthető a harmadik: alaprajzi, homlokzatkomponálási szempontból egyiktől sem különbözik; meghatározó részletformáit illetően pedig a kettő közötti átmenetnek tekinthető. A klasszicizmus elveihez való kötődését jelöli egyszerűsége; elhagyja úgy a kései klasszicizmusnak, mint az ebből keletkező romanticizmusnak szemöldökeit, párkányait. Helyettük igen szűkszavúan mindössze egy-egy romantizáló eredetű díszítményt alkalmaz, amint a Hajnóczy-utca 1/b. sz. Balassa-ház emeleti ablaksorának szemöldökpárkányai mutatják. Az ablakszemöldökként alkalmazott, konzolokra támaszkodó kísérő pálcatag eredetileg angol gótikus elem, a kései decoratedstyle alkotása (pl. Warwick Castle), Ybl Miklós már 1845-ben alkalmazza a fóti templom tornyának l.,2.,3. emeleti ablakainál, s később is szinte valamennyi romantikus tervénél. A csoport stílusjegyei szemléletesen bizonyítják azoknak a kötöttségeknek erejét a század második felének építészetében, amelyek a különböző historizáló irányzatok egyidejűségével következnek be, s nagyfokú bizonytalanságot, bátortalanságot, óvatosságot idéznek elő. Ugyanakkor a harmadik csoport stilisztikai jegyeinek egyszerűsége, díszítő jellege a romantikus építészeti szemléletnek utolsó állomását is jelenti : amelyben az egyes tektonikai elemek ornamenssé, stílusjelöléssé, mintegy az építmény hovatartozásának, szándékának címkéjévé lesznek. Ilyen értelemben kétségtelenül a tisztázatlan együttélésnek betudható dekadencia mérhető rajta. Azonban szerepében pozitív vonást is találhatunk. Ugyanis tovább őrizte a magyar városképekre jellemző nyugalom és homlokzati tisztaság követelményét a korai eklektika számára. Noha szorosan véve szegedi példája nincs, tárgyalásunk értelmetlen lenne a magyar romantika legfontosabb csoportjának említése nélkül. Az európai építészettörténet romantikájának eredményeit korai észak-itáliai reneszánsz formákkal és moreszk ornamentumokkal ötvöző romantikus irányvonal vezet alegtöretlenebbül az eklektika reneszánsz érdeklődéséhez. Az európai eklektika építészetének megalkotói —így a magyar eklektika legnagyobb alakja, Ybl Miklós is — művészi pályájuk jelentős szakaszában foglalkoztak ennek az iránynak csiszolásával. A század első felének mesterei, Soane, Schinkel, majd Semper, Klenze alkotásai között már szép számmal ta19 Ennél is gyakoribb az angol gótikus perpendicular style hasábos konzoljának átvétele. Jlyen a Zsótér-kúria párkányának konzolsora. 20 Siena, a Dóm föpárkányzata. 238