A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Török László: A szegedi eklektika

lálunk romantizáló-reneszansz-moreszk épületeket.

21 Pollack Mihálynak 1840-ben a Josephinum épületéhez készített tervei is tartalmazták már ennek a stílustörekvésnek jeleit. Az irodájában kezdő Ybl első munkáiban teljes határozottsággal lép elő az akkor európaszerte növekvő irányzat; így az ikervári (Pollack Ágostonnal közösen tervezett) Batthyány-kastélyban, de még ez előtt a fóti templom—iskola—plébánia együttesben is. A későbbiekben majd Feszi Vigadója képez e téren bizonyos továbbhaladást, de a stílus alapelemeinek és szándékának legtisztább kifejeződése a bécsi Ludwig Förster pesti, Dohány-utcai zsinagógája (1854—59). 5. Részlet a Kiss Dávid-ház homlokzatáról Az európai korai eklektika formai elemeinek, stílusjegyeinek közvetlen kifejlődése éppen ezzel a romantikus irányzattal hozható a legszorosabb kapcsolatba. Nagyjából megfelelve az európai, főként osztrák és német fejlődési folyamatnak, de 21 Soane egy vázlata: „templomok különböző stílusokban" (Zádor Anna id. műve, 9. kép); Schinkel: Bauakademie, Berlin; Semper: Zsinagóga Drezdában. Vagy tiszta román eklektika: Voit: Neue Pinakothek, München. 239'