A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Török László: A szegedi eklektika

függését matematikai szigorúsággal és szobrászi kifejezőerővel mutatják meg. Ami Vedresnél a klasszicizáló építészet legnagyobbjaihoz fűző (s egy Ledoux szelleméig felérő) művészi képesség megvalósítása, az a későbbi szegedi építészetben már csak a plasztikai értékek kedvelése — mégis fontos a szegedi építészet szemléletmódjának folytonosságában. (1. kép)

4 2. Somogyi u. 20. sz., Bagáry-ház, lépcsőházi részlet (Hoffer Károly) A Vedres-korszakot követő, 1830 utáni két évtizedben a polgári reformkor száraz, mérsékelt irányzatához, Hild pesti bérházainak stílusához közelednek a szegedi építkezések. A Kárász-palota (1845), Rieger-ház (1840 körül), Grünn Orbán-ház (homlokzata 1840 körül), Peternelly-raktárház (1835 körül), Bábaház (1840 körül) alaprajzi megoldásai a klasszicizmus fejlett városi lakóházát mutatják, homlokza4 Pl. Maros-u. 32. sz., Zrínyi u. 5. sz., Maros u. 39/a.. Lenin krt. 14. sz. stb., igen sokat hozhatunk fel példának a Béke, Jósika, Gogol utca provinciális hangú építkezéseiből. Természetesen e továbbélés nemcsak és főként Vedresnek köszönhető. 233