A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Török László: A szegedi eklektika

tuk pedig azokat az országosan elterjedt egyszerű ablakkeretezéseket, szemöldök-, öv- és főpárkányokat, toszkán lizénákat, melyek feltehetően már ebben az időben átmennek az Alsóváros és Felsőváros, a környező falvak népi alapvetésű építkezéseinek formatárába. A népi építészetbe ekkor belekerülő klasszicizáló formák továbbélése egészen a század végéig kimutatható ma is álló házakon s a Szépészeti Bizottmányhoz, majd a Királyi Biztosság Építészeti Osztályához benyújtott egyszerű pallérterveken.

5 A középmagyar lakóháztípushoz tartozó, többévszázados fejlődés során kialakult háromosztatú pitvaros-konyhás, többnyire eresz nélküli szegedi városi parasztház a XIX. sz. folyamán alig változik. Úgy alaprajzi megoldását, mint homlokzati beosztását, funkcionális és díszítő elemeit tekintve nyugodtan állíthatjuk, hogy a század második felének városi parasztháza a korábbi típust őrizte meg. Ha figyelembe vesszük, hogy a hetvenes évek, majd az árvíz utáni idők építési fellendülésében milyen fokozott szerepet kaptak az alsóvárosi és felsővárosi kőművesmesterek, pallérok, akik gondosan megőrizték a klasszicizmus elemeit, sőt az egyes elemek (párkányok, lizénafejezetek. stb.) rajzi mintáit s vakolatból való képzésüknek munkaszerszámait (párkányhúzó profil) is, az építészeti hagyomány képződésének fontos bizonyító anyagát kell felismernünk Szeged egyszerűbb építkezéseiben is. A szabadságharc bukása utáni magyar helyzetkép sötét színei a kor Szegedjére is jellemzőek. A gazdálkodást nemcsak a szabadságharc erőkifejtése merítette ki, károsan befolyásolta a terror intézkedéseinek rosszindulata is, a város.vezetésének elfogult korlátoltsága, de az állományok pusztulása, a termelők, birtokosok kényszerű vagy önkéntes távozása is. A Bach-korszak ideje - az 1854-et követő néhány évben — némi fellendülést hozott. A város jövedelme 30 000 frt évi kamatértékü államkölcsön, majd a Kistelek és Tápé fejében kapott 94 000 frt összegű tőke révén megnövekedett," és ily módon lehetővé vált a városfejlesztés munkájának folytatása is. Ebben az időben (1856) kezdődött meg a Vár és Tanácsház közötti, városképileg oly jelentős terület rendezése, fásítása.

7 1854-ben a szegedi magyar, német és szerb kereskedők újjászervezik a Lloyd-egyesületet, az annakidején még Széchenyi ösztönzésére alkotott kereskedelmi érdekszövetséget. A Szeged—Csongrádi Takarékpénztár, a tudatos kapitalizmus egyik első jele is a gazdasági fellendülést szolgálta. A még az előző évben (1857) megépített és a pest—szegedi vasútvonallala délvidéki szállításokba kapcsolódó vasúti híd, valamint az ekkor igen élénk és nagyvolumenű szegedi búzapiac egyrészt a városi vagyon növekedése, másrészt a polgári gazdagodás révén szolgálta a terek és utcák rendezésének, magánépítkezéseknek, gyáralapításoknak folyamatát. Ekkor épült a rókusi csontlisztgyár, a Jordán- és a ,,Kiviteliégőzmalom. s Tanulmányunk szempontjából különösen értékes az a városi szabályrendelet, amely az építkezésekkel kapcsolatos utcavonalkitűzési, anyaghasználati, szintmagassági, helységbelméreti, tűzbiztonsági, esztétikai stb. kérdésekben intézkedik.

9 A rendelet a század eklektikus városépítészeti elveinek első megjelenése, s a klasszicista városszépítés elveinek következetes továbbéléséről tanúskodik. Az ötvenes évektől egyre sűrűbben hangzik fel az általános városrendezés igénye, olyanszerű átmeneti, racionalizmusra törekvő formákban, mint amilyeneket Bainville József 5 Ld. III. fej. Függelék. r

' Reizner János: Szeged története, II. (A XVIII. sz. végétől az 1879. évi árvízig). Szeged, 1899. 202. és köv. old. 7 Reizner i. m. 202. old., Czimer Károly: A Szeged-Belvárosi Kaszinó százéves története (1829—1929). Szeged, 1929. 33. old. 8 Reizner i. m. 203. és köv. old. 9 Reizner i. m. 236. old. 234