A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Köpösdi Vera: A makói Lenin TSz üzemi- és munkaszervezete

A szőlő- és gyümölcstermelés munkaszervezete A szőlő- és gyümölcstermelés kisebb jelentőségű a Lenin Tsz-ben. Az itt dolgozók létszáma 16—20 általában, indokoltabb tehát itt is a munkacsapatszervezet kialakítása. A munkacsapatvezető nem függetlenített itt. A gyümölcstermelést is 1962 óta kertészmérnök irányítja. A munkaszervezési elv azonos a zöldségtermesztésnél elmondottakkal. * A növénytermelés munkaszervezete termelőtevékenységét — mint láttuk — a Lenin Tsz-ben a területenkénti egy növénytermelő brigádrendszerre építették. Minden évben annyi szántóföldi növénytermelő brigádjuk volt — kivéve 1960-ban a makói területet —, ahány nagyobb, viszonylag jól központosítható terület tartozott a tszhez. így pl. 1958-ig csak Makón volt földterülete a tsz-nek, s csak egy növénytermelő brigád volt Makón. 1958 és 1960 között Makón és Kiszomboron voltak földterületei, így két növénytermelő brigád volt, mindegyik területen egy-egy. 1961-től 1963-ig Makón, Kiszomboron és Bogárzón volt földterülete a tsz-nek, s így 3 növénytermelő brigád volt, 1963-ban pedig Klárafalva csatlakozásával négyre emelkedett a szántóföldi brigádok száma. A brigádok létszáma a különböző adottságok következtében igen eltérő volt. pl. 1963-ban 70 és 620 voltak a szélső határok. Az új belépők mindig az adott terület brigádjához csatlakoztak, tehát a területenkénti egy brigád létszáma és területe az évek egymásutánjában fokozatosan növekedett. így lett a makói brigád 1955. évi 40—45-ös létszámából 1963-ra 620-, azombori 1958. évi 60-as brigádlétszámáböl pedig 1963-ra 180. Ez a fejlődési mód a Lenin Tsz-ben— tekintve a területek nagymértékű széttagoltságát — helyesebb volt, mintha az új belépőkből új brigádokat szerveztek volna, vagy ha a régi brigádokat időről-időre átszervezték volna. A brigádvezetők száma is — a terület, illetve brigádlétszámtól függően — különböző volt. 1963-ban a szélső határok 1—4 etekintetben. Alapvető sajátossága a Lenin tsz növénytermelés munkaszervezetének az is, hogy a brigádterületek nem voltak szigorúan kötöttek, ugyanis a különböző területek munkaerőellátása is erősen eltérő volt, pl. Rákoson munkaerőhiány, Makón munkaerőfelesleg mutatkozott, így az embereket szükségszerint a feladatoknak megfelelően ,,mozgatták". Az azonos feltételek megteremtése korlátozott és sajátos volt, ugyanis a különböző, egymástól távol fekvő területek adottságai különbözők voltak. Ezt a közel arányos vetésterületek kialakításával, illetve az előző bekezdésben jelzett munkaszervezési móddal igyekeztek kiegyenlíteni. Jellemző még — a fővonalak megtartása mellett — a munkaszervezési módok változó volta szinte évenként. így pl. 1958 az egyéni területfelosztás. 1960 az egy területen több brigád szervezési kísérletének éve, 1961-től viszont a kollektív művelési mód a jellemző. Az ismertetett változásokat a Lenin Tsz vezetőinek szüntelen próbálkozása, jobbat akarása hívta életre, s ezek egy állandó fejlődési folyamatnak a részei, s amint időben távolodunk, úgy e fejlődés vonala mind magasabbra ível. b) Az állattenyésztés munkaszervezete Az állattenyésztők termelőmunkája sok tekintetben különbözik a növénytermelők munkájától, mégis az állattenyésztésben dolgozók munkaszervezete alapjaiban hasonló a növénytermelés munkaszervezetéhez, az alapvető hasonlóság mellett 190