A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Juhász Antal: Die Deszker Bugsierer

Az eddigieket összegezve megállapíthatjuk, hogy: a hajóvontatás szókincsében kimutatható a délszláv hatás, több helyen a hajóvontatók szerb fuvarosok voltak, és Deszken több szerb családban három nemzedékig visszamenően hajóvontatással foglalkoztak az elődök. Azt is meg kell állapítanunk, hogy az állati erővel végzett hajóvontatás a múltban a szerbség egy bizonyos rétegének hagyományos foglalkozása volt. Ez természetesen nem általánosítható, hiszen a hajózási központok mellett nem mindenütt laktak szerb telepesek. A föltevés igazolásához alaposan meg kell vizsgálni több helyen a hajóvontatás történeti rétegeit, ami e dolgozat keretein már túlmutat. Fenti következtetést alátámasztja az a tapasztalat, hogy a deszki szerb hajóvontatók igen törekvő, vállalkozó szellemű emberek voltak. A vontatás nehéz, sokszor nagy erőfeszítést igénylő munkáját nem mindenki vállalta, még a jobb kereset reményében sem. Voltak Deszken olyan földművelők, akik kisegítőnek egyegy útra elmentek a szerbekkel, de rendszerint azzal tértek haza, hogy egész életükben nem végeznék a vontatást semilyen pénzért sem. A még élő vontatókban viszont olyan embereket ismertünk meg, akik nem riadtak vissza a nehéz munkától, akkor, ha megfizették őket. Láttuk, hogy a vontatáson kívül vásárokra fuvaroztak és paraszti termelő munkát is végeztek. Jól kerestek, de keményen meg is dolgoztak érte. Akik nem itták el a kocsmákban és folyóparti csárdákban a keresetet, azok földet vásárolni, gyarapodni is tudtak. A deszki hajóvontatók olyan társadalmi réteget képviselnek, amely munkája szerint elsősorban fuvaros, másodsorban paraszt volt, életformáját pedig döntően a hagyományos paraszti életkeretek határozták meg. Juhász Antal DIE DESZKER BUGSIERER Das Holzschleppen auf den Flüssen und das Bugsieren ist ein ziemlich vernachlässigtes Gebiet der ungarischen volkskundlichen Literatur. Der Verfasser überblickt die auf dieses Thema bezügliche Fachliteratur und weist aud die Bedeutung der alten Flussschifffahrt und des Schifftransportes hin. An der Theiss war Szeged das grösste Zentrum des Flusshandels. Bei einer jeden Schifffahrtszentrale pflegte sich eine ansehnliche Schicht von Bugsierern herauszubilden. Die Szegeder Holzschiffe wurden einer Jahrhundertealten Tradition nach von Deszker Serben bugsiert. Die Untersuchung befasst sich mit der Arbeit und der Lebensweise der Deszker Bugsierer. Deszk ist ein ungarisch-serbischer gemischtsprachiger Ort in 9 Km Entfernung von Szeged an der Maros. Die Deszker Serben Hessen die Holzschiffe mit Pferden schleppen. Das Schleppgeschirr der Pferde wurde von den Deszker Bugsierern aus Hanftau und Gurt selber hergestellt. Dieses hänfene Geschirr war sehr praktisch und vor allem leicht (Abb. 2.). — Grössere Getreidefrachtschiffe wurden auf der Theiss mit 20—24 pferden bugsiert, die Sandtransportschiffe mit 6—8—10 Pferden. In der Zeit von Hochwasser, als das Inundationsgebiet der Theiss überschwemmt wurde, konnte man mit Pferden nicht bugsieren. Vom Verfasser werden jene Arbeitsmethoden besprochen, mit welchen man bei solchen Gelegenheiten gegen den Wasserlauf vorwärtskommen konnte. Entlang der Theiss ist in unserem Jahrhundert gleichzeitig mit dem Bugsieren durch Pferde auch das Schleppen der Schiffe mit menschlicher Muskelkraft erhalten geblieben. In der letzten Zeit wurden mit menschlicher Kraft nur noch die die Wochenmärkte besuchenden kleineren Prahme, die sog. Hökerschiffe (kofahajó) geschleppt, diese Arbeit wurde von den Deszker Serben nicht mehr übernommen, sie haben nur mit Pferden bugsiert. Der Verfasser bespricht die tägliche Arbeitseinteilung der Bugsierer, ihre Mahlzeiten und Kleidung. Im Frühjahr und im Herbst trugen die Bugsierer dicke wollene Hosen und Röcke, deren Tuch häuslich gewoben worden war. Bei regnerischem und kühlem Wetter trugen sie Grobtuchmäntel (szűr, szűrkankó). Ihr herkömmliches Schuhwerk war früher der Riemen-Bundschuh, später der mit einer Schnalle versehene Bundschuh. Zur Sommerzeit bestand ihre Tracht aus Hemd, breite Hosen aus Leinwand (gatya), Hut und Bundschuh. 8 A Móra F. Múzeum évkönyve 113