A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Marián Miklós: A Közép-Tisza kétéltű és hüllő világa

alvó gőte nedves talajon fekvő tuskók alól, vagy az agyagos talaj repedéseiből. Nem tartom lehetetlennek, hogy nyár derekán, vagy kánikulában, amikor a vizet már elhagyta és az ártéri levegő nem eléggé páradús számára, alkalmas rejtekhelyen állatunk hosszabb-rövidebb nyári pihenőt tart. Az irodalom alig foglalkozik e kérdéssel, pedig az részletes vizsgálatot érdemel. Szúnyoglárva, rovar és csiga pusztításával okozott hasznát ellensúlyozza a békalárva és apró hal, meg a halivadék-táplálékának fogyasztásával okozott kára. Egészben / vizi biotóp: la = vízszegély 2a = kubikgödör 1 Wasser-Biotop: la = Wasserrand 2a = Erdgrube Abb. 2. kép. Az ártér metszete a biotópokkal 2. nedves biotóp 3 száraz biotóp 3 b = töltésoldal 3a = kubikgödrök közötti hátak Das Profil des Überschwemmungsgebietes mit den Biotope 2 nasser Biotop: 3 trockener Biotop: 3 b = Dammseite 3a = Rücken zwischen der Erdgruben véve tehát közömbösnek mondható, ahol azonban az ártéren a halivadék felnevelésére víztároló medencét rendeztek be károsnak minősül. A Triturus eristatus a Tisza középső szakasza mentén nem mondható gyakorinak. Előfordulása szétszórt. Lelőhelyei: Vezseny, Körtvélyes, Porgány, Tápé (K),

1 Szeged. Triturus vulgaris vulgaris LINNÉ — Pettyes gőte Tavasszal az ártéri kiöntésekben, nyáron vízen kívül a nedves, növényekkel borított talajon találjuk. 1959. ápr. 9-én nagy számban összegyülekezve találtam őket Szegednél, régi kubikgödör medencéjében. A 3—4 cm mély parti vízben a párosodás előjátéka folyt. Nászát 1960. ápr, 11-én Körtvélyesnél figyeltem meg. Párosodása általában március végén — április elején folyik. Július végére lárvái átalakulásuk befejezéséhez közelednek. Ilyenkor rendszerint, a nyári meleg hatására, elapadófélben van a kubikgödör vize. Minden bizonnyal ezért versenyfutás folyik a lárvák fejlődése és a víz elpárolgása között. 1958. július 25-én Tiszaug közelében figyeltem meg a következőket: hatalmas kiszáradó kubikgödör alján már csak az egyik sarokban — szobányi területen — volt 30— 35 cm mély víz, melyben dús hínárvegetáció díszlett. Ezer és ezer gőtelárva zsúfolódott itt össze. Legtöbbjüknek már kialakult végleges alakja, azonban még szép, aranyos 1 (K): Kolosváry Gábor feljegyzéseiből származó lelőhely adat. (TM): A Természettudományi Múzeum gyűjteményéből származó lelőhely adat. 210