A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Marián Miklós: A Közép-Tisza kétéltű és hüllő világa

színű külső kopoltyúlebenyeket viseltek. (Tehát a vízből kellett még az oxigént felvenniük ) Ha kitart a kubik vize, amíg kialakul a tüdejük, életben maradhatnak, hiszen az átalakult, tüdővel lélegző állatok elhagyhatják a vizet és a kubik nedves talaján a növényzet között kitűnő biotopra találnak. A nyári meleg azonban éppen ilyenkor a legnagyobb és a víz gyorsan párolog. Az aránylag kis vízben összezsúfolódott sokezer lárva gyorsan fogyasztja az ott található alsóbbrendű vízi szervezeteket. Kérdés hogy elegendő lesz-e a táplálék? Ugyanakkor a gőtelárvák tömegét hatalmas Abb. 3. kép. A kétéltű fajok mnyahelyeinek függőleges irányú rétegződése Senkrechte Schichtung der Wohnstätten der Amphibienarten I. Fenékszint. Fussgrundhorizont 1 kubikgödör. Erdgrube IT. Vízszint. Wasserhorizont 2 mocsaras talaj. Sumpfiger Boden III. Talajszint. Bodenhorizont 3 szárazabb talaj. Trockenerer Boden IV. Hordalékhalomszint. GeschiebehügelHorizont V. Magasabb növényi szint. Höherer pflanzlicher Horizont Ez a kép a 228. oldal szövegére vonatkozik (Szerk.) Diese Abbildung bezieht sich den Text auf S. 228 (Herausgeber) tavi békák {Rana ridihunda Pali.) és számos vízimadár, mint a szürke és vörös gém (Ardea cinerea L. és A. purpurea L.) különböző cankók (Totanus) tizedelik. Mindezek következtében a lárvák nagy része kifejlődése előtt elpusztul. A pettyes gőte, az ártér megfelelő helyein a késő őszi napokban is tevékenykedik. 1957. október 30-án Tápénál még számos példánya mozgott egy napfényes, száraztalajú, de fűvel borított kubikgödörben. Gazdasági jelentősége a Triturus cristatuséval nagyjából azonos. A Közép-Tisza árterén mindenütt előfordul, egyes helyeken gyakori. Lelőhelyei: Tokaj, Tiszaug, Körtvélyes, Algyő, Tápé és Szeged közeieben. Bombina hombina LINNÉ — Vöröshasú unka Az esztendő nagy részét vízben tölti, csak nyár végén tér át szárazföldi életmódra. Az ártér legkisebb pocsolyájával is megelégszik. Főleg azokat a vizeket kedveli, ahol a vízfelületet úszónövények borítják és köztük elrejtőzhet. A szennyvizet elég jól tűri. Az újszegedi ládagyár erősen szennyezett arten kubiktócsáiban 1955-ben fürgén úszkáltak. (Kolosváry Gábor közlése). Folyóvízben mindössze egyszer 1958. július 19-én láttam: Tiszapuspokinel az „élő" Tisza parti vizében találtam néhány példányát. Téli álmából felébredve hamarosan hallatja halk szavát. Apr. 1-5. kozott - 5-8 C°-os vízben - unkognak először, meglehetősen szórványosan, a hímek. Apr. 10-e 14* 211