A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Dömötör János: A Tornyai-hagyaték története

tévesen elterjedten a Csokorkötéssel hoztak kapcsolatba. Ma már kétséget kizáróan megállapítható, hogy a Juss került díjazásra Barcelonában.

45 A művész özvegye szeptember 24-én még úgy nyilatkozott, hogy nem kíván pert indítani a város ellen.

46 Időközben azonban felbontásra kerül az általa még akkor nem ismert tartalmú szeptember 14-i második végrendelet. Az időközben történt tájékozódás, és Hódmezővásárhely város egyezkedési készségének hiánya indítja arra az özvegyet, hogy 1936. október 9-én a szegedi törvényszéknél pert indít Hódmezővásárhely város ellen. Követeli az általa sem vitatottan elajándékozott 81 db festmény beadványában 100 ezer pengőre becsült értékének felét, valamint a Tornyai János által rendelkezési jog fenntartásával átadott 411 db festmény és 639 db Mari kép visszaadását, illetőleg az utóbbiak 30 ezer pengőben meghatározott ellenértékét.

47 A per megindítását Hódmezővásárhelyen a temetés bonyodalmai miatt kialakult közhangulat után érthetően kedvezőtlenül fogadták és ennek a sajtóban is hangot adtak.

48 Ugyanakkor azonban a per kimenetelét illetően már Hódmezővásárhelyen is jelentkeznek óvatosabb vélemények, melyek a maga teljes egészében látják az ügy igen bonyolult és nehezen elbírálható voltát.

49 A pert Tornyai özvegye szegénységi jogon folytatja és a becsatolt T.—2043/ 1936-os sz. Budapest Főváros VIII. ker. elöljárósága által kiállított szegénységi bizonyítvány szerint a havi jövedelme 80—90 pengő, melyet képeladásból biztosít. A Tornyaival közösen használt lakás pedig, a kiállított igazolás szerint 1 műterem, 1 szoba, és mellékhelyiségből áll/

10 Hódmezővásárhely város ezek után is elzárkózik a képek kiadása, illetőleg azok ellenértékének kifizetése elől. Védekezése eléggé elkeseredett és kiélezett. Elsősorban arra hivatkozik, hogy a feleség javára szóló ajándékozási szerződés kényszer, illetőleg megtévesztés hatása alatt jött létre. Ennek alátámasztására bizonyítani kívánta, hogy Tornyai és felesége között az utóbbi években a viszony jelentős mértékben elromlott, és hogy a családi élet ilyen mértékű ziláltsága mellett, melyre Tornyai hódmezővásárhelyi tartózkodása során többször is kitért, korábbi szándékának megváltoztatását csak megtévesztés idézhette elő. Hivatkozott továbbá a város arra is, hogy a képek elég jelentős részét az özvegy elzálogosította a postatakarékpénztárnál. — Végül felhívta a város maga mellett azt is, hogy Tornyait úgy csalta ki felesége a kórházból, hogy Mártélyra viszi ki naplementét nézni, és ehelyett 200 km-es autótutat tétetett meg vele, súlyos állapota és 45 Ma már nehéz pontosan megállapítani, honnan eredt a Csokorkötés barcelonai nagydíja. Ebben bizonyos mértékben Tornyai is részes, hiszen még élt, amikor Faragó Sándor idézett műve megjelent. Ebben Faragó azt írja, hogy Barcelonában a „Virágbabarulás" kapott nagydíjat. Viszont, mint erre Székely Zoltán hivatkozott művében rámutat, a barcelonai kiállítás katalógusa szerint csak egyetlen Tornyai mű szerepelt a világkiállításon és annak címe: Heritage (öröklés). Nyilvánvaló tehát, hogy ez a Juss. A barcelonai világkiállítás 1929-ben volt. A Csokorkötés stílus kritikai vizsgálatán, továbbá a Barcsay kép hátára festett első kompozíciós vázlatának szentendrei eredetén túl, a modellként szereplő feleség nyilatkozata is a kép későbbi születését támasztja alá. Tornyai özvegyének nyilatkozatát a Csongrádmegyei Hírlap 1962. III. 18-án közölte. 46 Magyarország 1936. szept. 24. 47 Szegedi Törvényszék P. 7324/1936./1. 48 Vásárhelyi Reggeli Üjság, 1936. nov. 1. 49 Népújság (Hódmezővásárhely) 1936. okt. 11. 50 Budapest Főváros VIII. ker. elöljárója T. 2043/936. 150